Felkerült a dobogóra a BME, holtverseny a harmadik helyen, triplázás a kilencediken. Mutatjuk a HVG Diploma 2025 oktatói részrangsorának első tíz helyezettjét, ami idén valójában tizenegy.
Idén is a Szegedi Tudományegyetemen tanítanak a legkiválóbb oktatók - derül ki a HVG frissen megjelent, 2025-ös felsőoktatási részrangsorából.
A HVG Diploma 2025-ös kiadványában megjelent összesített rangsorban az első helyet idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerezte meg, ugyanakkor az összesített lista szempontját adó hallgatói kiválósági rangsort továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti, az oktatói kiválósági rangsor élére pedig tavalyhoz és tavalyelőtthöz hasonlóan 2025-ben is Szegedi Tudományegyetem került.
| HVG Diploma 2025 |
Nobel-díjas kutatókkal az élen
Az oktatói kiválósági listát olyan szempontok alapján állították össze, mint az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya és az MTA-fokozattal rendelkező oktatók száma.
Ezek alapján a top 10-es lista tavalyhoz képest számos pontban átrendeződött. Minden szempontból révbe ért például a Műegyetem, ami az oktatói kiválósági rangsorban tavaly még a negyedik volt, idén azonban a második. Feltételezhető, hogy ez részben annak is köszönhető, hogy az egyetem munkatársai közé tartozik a Nobel-díjas Krausz Ferenc fizikus, míg a szintén Nobel-díjas Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem táborát erősíti.
A BME előretörése miatt egy helyet hátrébb csúszott a Debreceni Egyetem, ami így idén az oktatói kiválósági rangsor harmadik helyére került. Ezen a pozíción azonban meg kell osztoznia a tavaly még ötödik, idén szintén harmadik Károli Gáspár Református Egyetemmel.
Az oktatói kiválósági rangsorban az ELTE idén csak az ötödik helyezett lett. Feltételezhetően éppen emiatt csúszott le az összesített lista első helyéről. A kilencedik helyen pedig hármas holtverseny alakult ki. A Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is ezen a helyen osztozik 2024-ben.
Mutatjuk a teljes top 10-es listát, amiben idén valójában tizenegy egyetem szerepel:
Változatos részrangsorok
Ahogy azt már korábban is írtuk, az oktatói kiválósági rangsort öt fontos szempont;
alapján állították össze.
Ezekben a részrangsorokban jellemzően nagyon máshogy alakul az egyetemek sorrendje, mint az összesített oktatói kiválósági listában.
Az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számában például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (6.) az első, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (16.) és a Soproni Egyetem (3.) követ. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók számában az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem került az első három helyre, míg a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya a Kodolányi János Egyetemen (14.), a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen alakul a legkedvezőbben.
A legtöbb MTA-fokozattal rendelkező oktató a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Szegedi Tudományegyemen és a Pannon Egyetemen tanít.
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
 hvg |
Nem rangsorolták őket
Az oktatói kiválósági rangsorba nem kerültek bele azok az intézmények, amik döntően művészeti képzéseket indítanak. Ezek a
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
