A hallgatók harmada már az egyetem alatt kiég egy 2019-es tanulmány szerint. Sokan rákényszerülnek arra, hogy az órák mellett dolgozzanak is, mert nem mindenkit tudnak kisegíteni a szüleik, főleg, ha nem megoldható az ingázás és lakbért is kell fizetniük. Egyetemistákat kérdeztünk arról, ők hogyan tudják összeegyeztetni tanulmányaikat a munkával.
„Kutatások szerint a felnőttekhez hasonlóan a hallgatók 15-22 százalékát veszélyezteti a kiégés világszerte, egy 2019-es hazai vizsgálat szerint pedig a kiégés előfordulásának gyakorisága a felsőoktatási hallgatók körében már 31,5 százalék. Vagyis a hallgatók közel egyharmada már a munkaerőpiacra lépés pillanatában komoly pszichológiai problémákkal küzd” – mondta az Eduline-nak augusztusban Karner Orsolya, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa, a Mentális Jóllét és Alkalmazott Egészségpszichológia a Felsőoktatásban Kutatócsoport vezetője.
"Fontos, hogy az ember foglalkozzon a karrierjével, de nem szabad már huszonévesen beleőszülni" – ezt már egy kommunikáció és média mesterszakos hallgató mondta, aki egyrészt rá van kényszerülve a munkára, hiszen a fizetéséből állja a lakbért, másrészt a tapasztalatszerzés szempontjából is szükségesnek érzi, hogy dolgozzon.
"Ha kijövök egy mesterszakos diplomával az egyetemről, akkor tapasztalat nélkül senkinek sem fogok kelleni. Szerintem ez minden szakkal így van, mert már nagyon sok az egyetemista, ami nyomasztó"
– mondta, és hozzátette, hogy abban a szerencsés helyzetben van, hogy már az alapszakon kiépített egy kapcsolatot az egyik oktatójával, akinél most dolgozik. Jelenleg nincs fix munkaideje, változó, hogy a cégnek mennyire van szüksége rá, de általában heti tíz órát dolgozik.
"Ez azért jó most, mert a mesterképzés elején nagyok sok órám van és az én főnököm – mivel itt tanár, és ide is járt – tudja, hogy néz ki egy órarend, és rugalmas. Mindig úgy hív fel, hogy megnézi előtte az órarendemet, hogy éppen ráérek-e. Szerintem százból egy főnök ilyen"
– hangsúlyozza. Az előző munkahelyén nem volt ilyen szerencsés: ott húsz órára volt szerződtetve, de elmondása szerint volt, hogy 35-öt is dolgozott ugyanazért az összegért. Itt a minimálbér 65 százalékát kapta meg, ami a szakmai gyakorlatoknál a minimum összeg.
"Nagyon kiégtem alatta, pedig az alapszak utolsó évében csináltam, amikor már kevés órám volt. A képzés elején tudatosan nagyon sok órát elvégeztem, hogy tudjak majd dolgozni, de még így is brutál volt. Akkor írtam a szakdolgozatot is" – taglalta a mesterszakos hallgató, akinek meg kellett tanulnia az időbeosztást. Volt, hogy egyetem előtt dolgozott néhány órát, majd rohant az előadására, vagy esetleg a szünetekben is munkával töltötte az idejét.
| Néhány tipp az időbeosztáshoz, hogy ne vesszetek el a sok teendő között |
A halogatás időnként mindenkit utolér. A definíció szerint ez egy fontos feladat önkéntes, szükségtelen eltolása annak ellenére, hogy tudjuk; rosszabbul járunk azzal, ha nem végezzük el. A halogatók esetében könnyedén előfordulhat, hogy összecsapnak a fejük fölött a hullámok, és egyszer csak azt veszik észre, hogy feltorlódnak a tanulnivalók, beadandók. Hogy ti az egyetemen ebbe ne essetek bele, hoztunk néhány tippet, amelyről ebben a cikkünkben olvashattok.
|
"Azért most kezdtem el dolgozni, mert jogi területen a harmadik év elvégzése előtt nagyon nem vesznek fel sehova, mert addigra lesz olyan tudásod, hogy megéri nekik, hogy foglalkoztassanak" – mondta egy negyedéves joghallgató, aki azt is hozzátette, hogy muszáj egyetem alatt elkezdeni a tapasztalatszerzést, mert diploma után szerinte nehéz elhelyezkedni csak a kötelező szakmai gyakorlattal. Olyan szempontból is hasznos, mivel ez egy osztatlan képzés, így nagyon sok mindent tanulnak a hallgatók, de a munkavállalás segíthet abban is, hogy rájöjjenek, milyen irány érdekli őket.
"Én 16 órában dolgozom, szerintem 20 órában már nehéz lenne, két nap fér bele. Szorgalmi időszakban nem fárasztó, és jogi területen tisztában vannak vele a munkáltatók, hogy milyen a vizsgaidőszak, emiatt akkor nem is kell bejárni "– meséli. Ő meg van elégedve a fizetésével, szerinte már diákként sem kell meghunyászkodni, főleg az infláció tükrében.
"Fontos megnézni, hogy máshol mennyit kereshetsz. Ha egy gyorsétteremben adnak mondjuk 1500 forintot óránként, akkor ne menj el egy ügyvédi irodába is annyiért. Régen előfordult a nagyobb cégeknél, hogy nem kaptál fizetést, sőt még a járulékokat is ki kellett fizetni, de ma már ez nincs így"
- tette hozzá.
A kiégéssel kapcsolatban szerinte számít a munkahely és a közösség. Ha valaki szereti, amit csinál, akkor nem fenyegetheti ez a veszély.
"Huszonévesek vagyunk, ha már most kiégsz, akkor ajánlom a time-management kurzusokat" – jegyzi meg.
"A Műegyetem mellett nem lehet dolgozni"
A mérnöki pozíciókban nem ritka az 1,2 millió forintos havi bér sem – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) márciusi jelentésében. Ennek ellenére még mindig nehezen tudnak megfelelő jelölteket találni a cégek a mérnöki pozíciókra. Minél magasabb szintű, specializált tudásra lenne szükségük, annál tovább tart a megfelelő munkatárs megtalálása – írja a szövetség, amely mentor- és gyakornoki programokat, illetve pályaorientációs programot is indított.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrisseb felmérésében feltérképezték, hogy átlagosan hány hónapon belül tudtak elhelyezkedni a frissen végzettek a diplomaszerzés után. Ez alapján mérnöki területen elég jók az arányok, péládul gépészmérnökként átlagosan 1,5 hónap alatt lehet elhelyezkedni.
"Ha ellógnám néhány órámat, akkor lenne heti három nagyjából szabad napom, ami még mindig csak gyakorlati pozícióra elég, ráadásul az ingázás rengeteg időt elvenne, ami meglátszódna a tanulmányi eredményemen" – mondta egy gépészmérnök-hallgató, aki elárulta, hogy idén már lenne esélye dolgozni, mert csak 21 kreditnyi órája van, de korábban lehetetlen lett volna.
A Műegyetem mellett szerinte a munka garanatált kiégéssel jár – sőt, már így is előfordul, hogy nehezen veszi rá magát a tanulásra – a szakmai gyakorlatot pedig emiatt inkább nyáron fogja csinálni.
