A mérnöki pozíciókban nem ritka az 1,2 millió forintos havi bér sem – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss jelentésében.
Az EJMSZ felmérése szerint egyre több, Magyarországon tanuló külföldi mérnökhallgató jelentkezik itteni állásokra. Viszont sok vállalatnál magyar nyelvtudás nélkül nem tudnak bekapcsolódni a munkába, így egyelőre elsősoran a kutatás és a fejlesztés területén tudnak elhelyezkedni.
Akadnak kihívások a külföldről hazatérni szándékozó, magasan kvalifikált mérnököknél is. Bár náluk nyelvi akadályok természetesen nincsenek, de a bérek, illetve egyéb juttatások terén sokszor elég távol esnek egymástól a munkaadók lehetőségei és a munkavállalók elképzelései – derül ki az elemzésből.
Összességében még mindig nehezen tudnak megfelelő jelölteket találni a cégek a mérnöki pozíciókra, minél magasabb szintű, specializált tudásra lenne szükségük, annál tovább tart a megfelelő munkatárs megtalálása – írja a szövetség, amely mentor- és gyakornoki programokat, illetve pályaorientációs programot is indított.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
