Idén először nyolc kategóriában adott át elismeréseket a kormány a magyar felsőoktatást intézményeknek.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön írt arról, hogy este 21 órakor a Várkert Bazárban nyolc díjat és két miniszteri különdíjat ad át az idén először megrendezett Év egyeteme gálán.
Az eseményen az Év egyeteme 2025 díjat a következő egyetemek kapták:
Miniszteri különdíjat kapott továbbá Bács Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán a Számviteli és Pénzügyi Intézet igazgatója és Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. A győztesek kategóriánként 10 millió forintot kaptak, amit hallgatói célokra kell fordítaniuk.
������ Az Év Egyeteme 2025 gálaesten miniszteri különdíjjal ismerték el Bács Zoltán egyetemi tanár, Egyetemünk kancellárjának munkásságát. ������������������������������������Szívből gratulálunk kancellár úr! ������
Hogy a jelölteket és a díjakat milyen szempontok alapján választották ki, az nem világos, azokról azonban a Magyar Nemzet szerint bírálóbizottság döntött, ehhez kategóriánként több közéleti személyt is felkértek.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az eseményen azt mondta; a gálán "a kiváló magyar egyetemek között a legkiválóbbakat ünneplik."
Öt évvel ezelőtt a magyar felsőoktatás új úton indult el, ez az este pedig a közös utunk és sikereink ünnepe. Isten éltesse a magyar egyetemi közösséget, hajrá, magyar egyetemek
– fogalmazott.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
