Az egyetemi felvételikor nehéz eldönteni, hogy melyik szakra érdemes jelentkezni, illetve, hogy melyik kerüljön az első helyre a listán. Az érdeklődés, várható fizetés és a szak nehézsége mellett érdemes lehet a keresletet is figyelembe venni: hogy mire számíthattok, ha kikerültök a munkaerőpiacra. Ehhez most összegyűjtöttük nektek, hogy a különböző szakokon szerzett diplomával átlagosan mennyi időn belül tudtak elhelyezkedni azok, akik már végeztek.
A koronavírus-járvány teljesen felforgatta a munkaerőpiacot, és a helyzet a jelenlegi gazdasági helyzetben sem egyszerűbb. Az álláskeresőknek egyes területeken kiélezett versenyre kell számítaniuk, ami főleg a kevés tapasztalattal rendelkező pályakezdőknek okozhat nehézségeket.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrisseb felmérésében feltérképezték, hogy átlagosan hány hónapon belül tudtak elhelyezkedni a frissen végzettek a diplomaszerzés után. Ez a felmérés még 2020-ban készült, így azóta valamennyire változhattak az adatok, de még így is jól megmutatják a szakok közötti különbségeket.
Mutatjuk, hogy a legnépszerűbb szakokon mire számíthattok:
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
