szerző:
Tarnay Kristóf Ábel
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ádám Zoltán, az egyetem docense szerint az ügy összefügg a modellváltással, mert az új felállás „lebontotta az egyetem saját természetes immunrendszerét”.

A Budapesti Corvinus Egyetemen egy meg nem nevezett hallgató vizsgáztatása kapcsán történt kivételezési ügyről többször is beszámoltunk már. Ádám Zoltán, a Corvinus docense, aki az érintett diákot tanította és aki a történtek után etikai eljárást kezdeményezett, hosszú interjút adott a 444-nek a jelenleg bírósági felülvizsgálati szakaszban lévő ügyről, vagyis elmondta, mivel érvelt a bíróságon benyújtott keresetleveleiben. Mindhárom eljárást amiatt a január 27-i vizsgáztatás miatt kezdeményezte, melyre így emlékszik vissza:

„Ezen a vizsgán az én szemináriumi csoportom egyik hallgatója különleges módon vett részt. Nem a többi hallgatóval együtt ült az egyik nagy előadóban, hanem az intézeti titkárságon, és egy, a többiekétől eltérő vizsgasort írt meg, amit az egyetem egyik magas rangú vezetője bocsátott a rendelkezésére, majd javított ki. Ez a hallgató ennek a vizsgának az alapján kapott egy elégtelennél jobb jegyet a féléves teljesítményére.”

Hozzátéve: szerinte vizsga nélkül meg kellett volna buknia, mert nem teljesítette a követelményeket. Ez a tanév alatt elkészítendő kvízeket és beadandókat jelentett, ez előbbiből nem írt eleget, utóbbira pedig nem kapott elég pontot – magyarázta. Hozzátéve: emiatt egyébként nem kellett volna évet ismételnie.

Miután mindezt közölték vele, fordult szokatlan módon az édesanyja az oktatóhoz annak elmondása alapján és amellett érvelt, hogy a gyerekét vizsgára kell bocsássák, hisz kiváló hallgató és ennek ellentéte méltánytalan lenne. Ádám visszaemlékezése szerint, miután ő elutasította ezt a kérést, „kvázi megfenyegette”, hogy „a férje fontos ember és nem lenne jó, ha neki kellene beleavatkoznia ebbe az ügybe” – olvasható az interjúban. Az egyetemi docens elmondta, kollégájával egyeztetve egyetértettek, hogy nem lehet kivételezni.

De nem adta fel

A történet itt akár véget is érhetett volna, de Ádám Zoltán szerint elment az anyuka egy általa megnevezés nélkül – mint mondta, mivel az intézmény szerint más esetben megsértené a személyiségi jogaikat – Vezető 1-nek nevezett „magas rangú egyetemi vezetőhöz”, aki a találkozó után neki küldött e-mailt továbbította neki és választ kért rá, ebben ismét megismételte, hogy a diák most nem kaphat érvényes jegyet a tárgyból. „Ezen a ponton kezdett eszkalálódni a történet. A hallgató édesanyja írt egy felháborodott hangú levelet Vezető 1-nek, majd a hallgató édesapja is írt neki, immár a rektornak is cc-zve. Ezeket a leveleket Vezető 1 továbbította nekem” – emlékezett vissza a december közepén történtekre.

Ugyanakkor újságírói kérdésre azt mondta: nem kapott utasítást, hogy vizsgáztassa le a hallgatót, hiszen az érintett vezető nem is adhatott volna ilyet, az intézetvezetőnél pedig ez fel sem merült. Ám januárban – elmondása szerint – kiderült, hogy a diáknak engedélyezte egy Vezető 2-nek nevezett ember a hiányzó kvíze megírását, noha a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint tantervi követelmények alóli felmentésre nem adható ilyen engedély. „Tudomásul vettük a döntést, de személy szerint nagyon rossz érzéseim voltak ezzel kapcsolatban, mondtam is a kollégáimnak, hogy innentől kezdve nem biztos, hogy mi kontrolláljuk a hallgató értékelését” – fogalmazott Ádám Zoltán.

Hozzátéve, arról is szólt az intézetvezetőnek és „Vezető 1-nek” két nappal a vizsga előtt, hogy beadandóból sem szerzett elég pontot, ami szintén bukással jár a vizsgán. Ez utóbbi szerint azonban „a tantárgyi adatlap pontatlanul fogalmazott a beadandókat illetően”, ám szerinte akkor is ugyanazokat a követelményeket kérik számon. Ádám állítja, a vezető ezt követően az intézmény azóta távozó rektorára, Takáts Elődre utalva azt mondta, „Előd azt mondta, hogy oldjuk ezt meg”. Erre azt javasolta, hogy kapjon rektori méltányossági engedélyt a hiányzó beadandója megírására a hallgató, de a vezetőnek ez az ötlet nem tetszett. „Legnagyobb meglepetésemre kb. 10 perc múlva az intézeti titkárságon Vezető 1 közölte velem, hogy ő maga fogja a hallgatót levizsgáztatni a tárgyból” – idézte fel. Hozzátéve: a rektorral próbált egyeztetni, aki azt kérte, egyeztessenek a vezetővel a véleménykülönbségükről, végül mindenkinek elküldte e-mailben, hogy elfogadhatatlannak tartja a hallgató külön vizsgáztatását. Végül mégis ez történt.

Elmarasztalás, majd felmentés

Ezt követően a rektorral történő SMS-váltás és az intézményvezető levele után a második meg nem nevezett vezető arról számolt be, minden rendben volt és a hallgató átment a vizsgán. Ezt követően kezdeményezett etikai eljárást Ádám, a három vezető ellen. Ő Takáts egy korábbi interjúban elmondott visszaemlékezésével szemben úgy idézte fel a történteket, hogy előtte nem vizsgálták az ügyet. Két hónapos vizsgálat után az etikai bizottság végül elmarasztalta mindkét vezetőt, ahogyan a rektort is az őt munkáltatóként megítélni hivatott kuratóriumi eseti bizottság.

A külön vizsgáztató vezetőnél fegyelmi eljárásra tettek javaslatot, másikukat az ebben való közreműködés miatt írásbeli figyelmeztetésben részesítették. Ezek ismeretében a kuratóriumi bizottság is úgy határozott, hogy a rektor is megsértette az etikai kódex megvesztegethetetlenségről szóló pontját – állítja Ádám Zoltán, mert „bár volt róla előzetes információja, semmit nem tett a külön vizsgáztatással kapcsolatban” és a felelős döntéshozatal passzusában is elmarasztalták, hiszen nem járt utána a vizsga jogszerűségének – tette hozzá.

Az interjú ezen pontján, ahol Ádám elmondta, hogy bár rendesen tájékoztatta őt az etikai bizottság, titoktartási nyilatkozatot akartak vele aláíratni, így fogalmazott arra a kérdésre, hogy el akarta-e titkolni az egyetem az ügyet:

„Az egyetemvezetés az első pillanattól kezdve igyekezett mindent titokban tartani. Az, hogy három magas rangú egyetemi vezető ellen etikai eljárások indulnak, nyilván kellemetlen. Hogy egy olyan hallgatóról van szó az ügyben, akinek a családneve jól ismert a magyar üzleti életben, és a család a MOL-lal is kapcsolatba hozható, nyilván szintén nem annyira jó. Ezt megértem. Ebből azonban nem következik, hogy az egyetem mindent eltitkolhat, amit akar”.

(A MOL korábban állami tulajdonú részvényeinek hozamából finanszírozzák részben az egyetemet.) Szerinte jogértelmezéstől függően egyébként a kivételezés akár bűncselekmény is lehet közfeladati helyzettel való visszaélésként. Ugyanakkor nem tett feljelentést, mert nem akar büntetőeljárásokat a vezetők ellen.

A másodfokú határozatok azonban felülbírálták az elsőfokúakat, felmentve mindhárom érintettet és lezárták az eljárásokat. Ádám Zoltán gyenge lábakon állónak tartja ezeket, mint mondja, a rektoron kívüli két ügyben döntő Szabó Lajos általános rektorhelyettes elismerte, hogy „Vezető 1” kivételezett a hallgatóval, ám nem látta bizonyíthatónak, hogy ezt a családja vagyoni helyzete miatt tette, lehet, hogy puszta jóindulatból. Hozzátette: kérdésére azt mondta a rektorhelyettes, hogy „ebben az ügyben a szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzatnak megfelelően fog eljárni”, de nem kapott választ, hogy ez pontosan mit jelent. Elmondása alapján a rektort pedig azért menthették fel, mert a két felmentés után a vizsgát szabályosnak kellett tekinteni. A docens, aki egyébként arról is beszélt, a rektor elmondásával ellentétben nem hiszi, hogy etikai ügy nélkül is lemondott volna két év után, az ügyben azóta felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken, mint közigazgatási bíróságon.

Úgy látja, az ügy nem független a modellváltástól. „Véleményem szerint a modell, amiben az egyetem működik, az elmúlt négy évben egyre gyorsuló ütemben lebontotta az egyetem saját természetes immunrendszerét” ­– fogalmazott. Hozzátéve: „Ebben a rendszerben, amikor érkezik egy valószínűleg többféleképpen értelmezhető jelzés a rektori titkárságról, mindenki elkezdi tenni a dolgát. Igyekeznek „megoldani a problémát”, adott esetben etikai megfontosoktól és akár írott szabályoktól is függetlenül, mert az a feltevésük, hogy „fentről” ezt várják tőlük”. Arról is beszélt az interjúban, hogy a másodfokú felmentések után az állandó etikai bizottság testületileg lemondott és mintegy 200 kollégája és a szakszervezet állt ki mellette, amikor figyelmeztették, miután az ügyről írt belső posztja eljutott a sajtóhoz.

(Kiemelt képünk illusztráció.)