Közel 76 milliárd forint osztalékot vehet fel a Semmelweis Egyetem, a Corvinus és az MCC

Rekordösszegű osztalékot vehetnek fel a vagyonkezelő alapítványok - ezzel a Mathias Corvinus Collegium, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Semmelweis Egyetem gazdagodik.

  • Tornyos Kata

36 milliárd forint osztalékot vehet fel a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC), és ugyanennyit vehet fel a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) is a Mol– és a Richter–részvényeik után - írta meg a 24.hu.

628 milliárd forintos profitot termelt a Mol 2022-ben

Az összeg egy része a vagyonkezelő alapítványokat gazdagítja, mivel az elmúlt években az olajvállalat állami részben lévő részvénypakettjét a kormány átadta ezeknek az alapítványoknak. A Mol mellett a Richter-részvényeket is eladományozták.

Van kötődés a kormányhoz, ugyanis a Kárpát-medencei tehetséggondozást végző MCC kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Hernádi Zsolt, Mol-vezér pedig a Budapesti Corvinus Egyetemet fenttartó MUC kuratóriumi tagja.

Bár még nem állapodtak meg véglegesen az osztalék összegében, de ha valóban 36-36 milliárd forintot vehet fel a két vagyonkezelő alapítvány, akkor a kifizetés 8 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi osztalékot.

Arra a kérdésre, hogy mire fordítják ezt a jelentős összege, a lapnak az MCU azt nyilatkozta, hogy az egyetem 2030-ig tartó finanszírozási tervvel rendelkezik, így az intézmény hosszútávú működtetésére, ösztöndíjakra és beruházásokra is költenek majd. Az MCC szűkszavúbb volt: ők a diákok oktatására és az intézmény működésére szánják a pénzt.

A Semmelweis Egyetem is kap az osztalékból

Ők lényegesen kevesebbet, 3,8 milliárd forintnyi osztalékot kapnak a Richter-részvényeik után, de nincs okuk a panaszra, ugyanis 2023-ban 38,4 milliárd forintnyi állami támogatást is kapnak az egyetem működtetésére.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.