Rekordösszegű osztalékot vehetnek fel a vagyonkezelő alapítványok - ezzel a Mathias Corvinus Collegium, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Semmelweis Egyetem gazdagodik.
36 milliárd forint osztalékot vehet fel a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC), és ugyanennyit vehet fel a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) is a Mol– és a Richter–részvényeik után - írta meg a 24.hu.
628 milliárd forintos profitot termelt a Mol 2022-ben
Az összeg egy része a vagyonkezelő alapítványokat gazdagítja, mivel az elmúlt években az olajvállalat állami részben lévő részvénypakettjét a kormány átadta ezeknek az alapítványoknak. A Mol mellett a Richter-részvényeket is eladományozták.
Van kötődés a kormányhoz, ugyanis a Kárpát-medencei tehetséggondozást végző MCC kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Hernádi Zsolt, Mol-vezér pedig a Budapesti Corvinus Egyetemet fenttartó MUC kuratóriumi tagja.
Bár még nem állapodtak meg véglegesen az osztalék összegében, de ha valóban 36-36 milliárd forintot vehet fel a két vagyonkezelő alapítvány, akkor a kifizetés 8 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi osztalékot.
Arra a kérdésre, hogy mire fordítják ezt a jelentős összege, a lapnak az MCU azt nyilatkozta, hogy az egyetem 2030-ig tartó finanszírozási tervvel rendelkezik, így az intézmény hosszútávú működtetésére, ösztöndíjakra és beruházásokra is költenek majd. Az MCC szűkszavúbb volt: ők a diákok oktatására és az intézmény működésére szánják a pénzt.
A Semmelweis Egyetem is kap az osztalékból
Ők lényegesen kevesebbet, 3,8 milliárd forintnyi osztalékot kapnak a Richter-részvényeik után, de nincs okuk a panaszra, ugyanis 2023-ban 38,4 milliárd forintnyi állami támogatást is kapnak az egyetem működtetésére.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
