Bizonytalan helyzetbe került 21 magyar alapítványi egyetem nemzetközi csereprogramjának jövője, március végéig kell megállapodnia a kormánynak, ha 2024-ben is szeretnének az érintett egyetemek Erasmus+ és Horizont programokban részt venni - és ez még csak a jéghegy csúcsa. Elhoztuk a hét legfontosabb híreit az egyetemi felvételivel, a tanári tiltakozásokkal és leendő középiskolásokra váró fontos vizsgákkal kapcsolatban is.
Kimaradhat az Erasmus-programból huszonegy magyar egyetem?
Átmenetileg nem kaphatnak friss támogatásokat az Erasmus+ programból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. Márpedig Magyarországon 21 ilyen egyetem van.
Az üggyel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: ha nem tudnak megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor az EU bíróságánál pert fognak indítani az Erasmus-ösztöndíjról szóló határozattal szemben. Ezt erősítette meg pénteken Orbán Viktor is, aki azt mondta, ha nem tudnak megállapodni, a költségvetésből fizetik ki az ösztöndíjakat
„Előtte egyszer sem voltam külföldön”: egyetemisták mesélnek arról, mit jelent(ett) számukra az Erasmus.
Új kormányrendelet jelent meg, könnyebb lesz kirúgni a polgári engedetlenkedő pedagógusokat
Egy csütörtök este megjelent kormányrendelet alapján új szabályok vonatkoznak a "kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben" megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusok elbocsátására. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) erre reagálva kiadott egy közleményt, szerintük ez egy végtelenül cinikus és embertelen rendelet. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig bejelentette, ők is csatlakoznak a PDSZ január 23-ra hirdetett egyhetes sztrájkjához.
Itt vannak a dátumok: megvan, mikor lesz a 2023-as tavaszi szünet az iskolákban
Tényleg teljesen átírták az egyetemi felvételi szabályait, eltűntek a népszerű szakok előzetes ponthatárai
Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van. A szabályokról itt olvashattok el mindent.
Enyhe betegségekről nem kell orvosi papír, az egyik pomázi iskolában mostantól akármennyi napot igazolhatnak a szülők
Ezentúl nem maximálják a szülők által igazolható napok számát – így döntött az egyik pomázi iskola. Máshol ennél jóval szigorúbbak a szabályok, a legenyhébb – nemhogy orvosi kezelést, de vizsgálatot sem igénylő – tünetekről is orvosi igazolást kell vinni. Nem véletlen, hogy a gyermekorvosok évek óta kérik az iskolákat és az oktatásirányítást, számolják fel az „igazolásgyárat”, amely éppen a gyógyítástól veszi el az időt. A teljes cikkünket itt olvashatjátok.
Semmi értelme nincs az Oxfordhoz vagy a Yale-hez hasonlítgatni a magyar egyetemeket. Ami kellene: pénz és autonómia
Az európai középmezőny mögött – ez a jellemző pozíciója a magyar egyetemeknek a globális felsőoktatási rangsorokban. Nincs is sok értelme az ELTE, a Műegyetem vagy akár a szegedi egyetem helyezését az Oxfordéhoz, a Harvardéhoz vagy a Yale-éhez mérni, a rangsorokat ugyanis többek között az egyetemekhez köthető publikációk idézettsége alapján állítják össze. Publikálni viszont azok tudnak, akik kutatnak. Kutatáshoz pedig pénz kell – nem is kevés. Az autonómia pedig a sikeres működés és presztízs előfeltétele.
