Lakhatás, étkezés, közlekedés, tandíj, tankönyvek – idén is havi több tízezer forintos kiadásokkal kell számolniuk az egyetemistáknak. A legnagyobb tétel a tandíj: azok, akik nem kerülnek be állami ösztöndíjas képzésre, félévente átlagosan 200-450 ezer forintos, sok szakon ennél is magasabb összeggel számolhatnak. Komoly kiadást jelent az albérlet is (a bérleti díj Budapesten elhelyezkedéstől, állapottól és mérettől függően ugyanis 100 ezer forinttól indul), aki viszont valamelyik egyetemi kollégiumban kap helyet, annak havonta mindössze 10-20 ezer forintot kell félretennie.

Szerencsére többféle ösztöndíjra, támogatásra is pályázhattok. Ezek közé tartozik a rendszeres szociális támogatás – vagy ahogy a hallgatók hívják: a szoctám –, amely azoknak nyújt anyagi segítséget, akiknek családjában alacsony az egy főre jutó jövedelem, esetleg családi helyzetük vagy egyéb okok miatt rászorulók. A szoctám legkisebb havi összege 16 660, illetve 33 320 forint, de a rászoruló állami ösztöndíjasok alaptámogatásra is pályázhatnak, amelynek összege alapszakon 83 ezer, mesterszakon 124 ezer forint. Ez egyszeri anyagi juttatás, csak az első alap- vagy mesterszak megkezdésekor lehet megkapni.

Fontos bevétel lehet a tanulmányi ösztöndíj is (ennek legalacsonyabb összege 8330 forint, de azért jobb jegyekkel ennél jóval több pénzt lehet kapni), amelynek elbírálási szempontjai egyetemenként, karonként, sőt szakonként is eltérnek, van, ahol csak a tanulmányi átlagot veszik figyelembe, van, ahol a többiek átlaga vagy a teljesített kreditek száma is fontos.

Elsőévesként azt is érdemes átgondolni, hogy szükségetek van-e más forrásra. A szülőktől/nagyszülőktől kapott apanázs mellett az egyik lehetőség a diákhitel, amelynek két formáját is igényelhetitek – az egyiket csak a tandíjra lehet fordítani, ezt egyből az egyetemnek/főiskolának utalják, a másikat viszont szabadon használhatjátok 1,99% kamat mellett ez havonta 15-150 ezer forintos bevételt jelent.

A másik bevételi forrás a diákmunka: az órabér minimum 963 forint (figyelem, ez bruttó összeg), de Budapesten az átlagos órabér inkább 1100-1500 forint, és persze bizonyos területeken – informatika, idegen nyelvet igénylő munkák – ennél többet is kereshettek. Ha iskolaszövetkezeten keresztül vállaltok diákmunkát, nincs járulékfizetési kötelezettségetek, de a béretekből 15 százalék személyi jövedelemadót (szja) vonnak. Viszont csak 2022. január 1-ig, a jövő évtől ugyanis a 25 év alattiak szja-mentességet kapnak.

Milyen bank passzol az egyetemi pénzügyekhez?

Ha eddig nem volt bankszámlátok, elsőévesként mindenképpen nyitnotok kell, ide utalják majd ugyanis a különböző ösztöndíjakat és támogatásokat, és innen fizethetitek be a koli, az UV vagy éppen a könyvtári késedelmi díjat is.

Érdemes végigböngészni a bankok ajánlatait, egyetemistaként ugyanis a hagyományos „felnőtt” számlacsomagok helyett a legtöbb banknál kedvezőbb konstrukciókból válogathattok. A bankok többsége hallgatói jogviszony alapján, illetve bizonyos korhatár alatt kínál ilyen számlát. A korhatárplafon banktól függően általában 24–26 év, ha ezt eléritek, a legtöbb helyen elveszítitek a korábban nyitott számlák kedvezményeit, vagy átalakulnak a feltételek.

Öt kérdés, amit fel kell tenni a választás előtt

1. Milyen havi és éves díjak vannak? Mennyi a számlavezetés, a bankkártya, az utalások vagy csoportos beszedések díja?
2. 16 éves kor felett havonta kétszer ingyen vehettek fel készpénzt 150 000 forintig. De mi van utána? Hol és milyen feltételekkel juthattok majd készpénzhez? Mennyibe kerül más bank automatájából a felvétel?
3. Meddig érvényes a számlacsomagotok és mi történik akkor, ha eléritek a bankotok által megszabott felső korhatárt?
4. Milyen lehetőségeitek vannak külföldön? Ez sem utolsó szempont, ha külföldre mentek például egy Erasmus-félévre.
5. Hol intézhetek ügyeket? Van-e app, amellyel könnyen intézhetitek az utalásokat?

Megnéztük a diákszámlákat. A legtöbb bankban az első évben nem kell fizetnetek a diákszámlához tartozó kártyáért, de a második évtől ennek 3-5 ezer forintos díja lesz. Sok pénzintézet kedvezményes díjakat kínál például az ATM-es készpénzfelvételekért, de az átutalásoknak díja van (vagy éppen fordítva: 150 ezer forint felett fizetni kell a készpénzfelvételekért, de az utalás ingyenes). Máshol nem kell számlavezetési díjat fizetnetek, a számlanyitás is ingyenes, azonban az első év után változhatnak a kondíciók: fizetni kell a csoportos beszedésekért és a bankon belüli utalásokért is.

Egy appban az összes költség

Mivel sokaknak egyetemistaként kell először nagyobb összeggel gazdálkodniuk, számlát fizetniük, gyorsan átláthatatlanná válhatnak a pénzügyek. Érdemes legalább az első két-három hónapban vezetni a bevételeket és a kiadásokat. Vannak, akik az Excel-táblázatra esküsznek, mások minden blokkot eltesznek, de van ennek van egyszerűbb módja is.

Több olyan ingyenes app is van, amivel egy helyen követhetitek a kiadásaitokat, bevételeket és a megtakarításaitokat is. Ilyen például a Toshl Finance, ahol napi, heti, kétheti, havi és éves bontásban is nézhetitek a pénzügyeiteket, sőt még figyelmeztetést is beállíthattok, hogy ne felejtsétek el felírni a napi kiadásokat. Hasonlóan működik 1Money és a Money Lover is, mind a két appban naplózzatok minden kiadást, és az alkalmazás megmutatja, mennyi pénzetek maradt.