Átalakítások és változások: ez történt 2019-ben a felsőoktatásban

Milyen változásokat hozott a 2019-es év a felsőoktatásban? Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

  • Eduline

Az innovációs minisztériumhoz került a felsőoktatás irányítása

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került a felsőoktatás irányítása szeptember 1-től. A kormány szerint így jobb, ha egy kézben van a felsőoktatás irányítása, és több érv szól amellett, hogy oda kerüljön, ahol a kutatás-fejlesztés és az innováció van. A felsőoktatást továbbra is Bódis József államtitkár irányítja. Minderről bővebben itt olvashattok.

Nem indul több alap- és mesterképzés Szarvason

2020/2021-től nem indulnak alap- és mesterképzések, illetve felsőoktatási szakképzések a Szent István Egyetem szarvasi karán. Erről bővebben itt olvashattok.

Új rektorok és kinevezések

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is új rektor került vezető pozícióba. Minderről bővebben itt olvashattok.

A Debreceni Egyetem része lett a korábbi Szolnoki Főiskola

Augusztus 1-jén létrejött a Debreceni Egyetem Szolnok Campus. Az egykori Szolnoki Főiskola addig a Neumann János Egyetem részeként működött. Erről bővebben itt olvashattok.

Lassan Budapesten Pázmány teljes bölcsészkara

Bérleti szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, annak Műegyetem rakparti Z épületének használatára. Ez az épület mostantól hivatalosan a PPKE Z épülete, a kar honlapján is így szerepel. Erről még többet itt olvashattok.

Új doktori iskola a BGE-n

Elsősorban gazdasági jellegű mesterszakokra épülő képzések számára Vállalkozás- és gazdálkodástudományi doktori iskolát indított a Budapesti Gazdasági Egyetem.

Kínai elitegyetem jön Budapestre

Egyetértési nyilatkozatot írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Hszü Ning-senggel a Fudan Egyetem elnökével Sanghajban. A nyilatkozat szerint új budapesti kampuszt hoznak létre a kínai elitegyetemnek. Az alapításról bővebben itt olvashattok.

A CEU-t érintő összefoglalónkról külön jelenik majd meg cikk a napokban, a Corvinusról pedig a következőben olvashattok:

Nagy változásokon esett át a Corvinus 2019-ben: minden infó egy helyen

Alapítványi fenntartásba került a Budapesti Corvinus Egyetem. A módosítás már a keresztféléves felvételin életbe lépett - vagyis az állami ösztöndíj helyett a Corvinus Ösztöndíjprogramra lehetett jelentkezni. Habár továbbra is megmaradtak a tandíjmentes helyek, aki nem került be ilyenre, már most többet fizethetett. Februártól pedig újabb változás jön: megszűnhetnek az egyetem karai.

A Corvinus után újabb egyetem fenntartását alakíthatják át

Már jövő nyáron a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) mintájára alakulna át a győri Széchenyi István Egyetem (SZE). A változásról bővebben itt olvashattok.

2020-tól az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést

2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.