A nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, ezzel szemben az önköltséges formában tanulók átlagosan 272 ezer forintos tandíjat fizetnek szemeszterenként. Az első munkahelyen pedig átlag 211 ezer forintos nettó kereset az elvárás – többek között ez is kiderül a Budapest Bank fiatalokat célzó reprezentatív kutatásából.
A kutatásban megkérdezett nappali tagozatos hallgatók kétharmada állami ösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, míg egyharmaduk saját maga finanszírozza tanulmányait, ami bevallásuk szerint átlagosan 272 ezer forintos tandíjat jelent szemeszterenként. A megkérdezett nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, amely tipikusan a szülőktől, nagyszülőktől kapott támogatásból, saját keresetből, illetve ösztöndíjból tevődik össze. Átlag feletti bevétellel rendelkeznek a 25 éven felüliek, a saját lakásban vagy albérletben élő fiatalok, valamint a szorgalmi időszakban is rendszeresen munkát vállaló hallgatók.
A kutatásban részt vevő hallgatók összkiadása átlagosan havi 80 ezer forintot tesz ki. A legmagasabb kiadás a lakhatás (átlag 33 ezer forint), ezzel a költséggel a hallgatók 58%-ának kell számolnia. A többség (38%) a szemeszter idején is otthon él családjával, az albérletet (27%) és a kollégiumot (25%) közel ugyanannyian választják, míg saját lakással az egyetemistáknak csak 8%-a rendelkezik.
A hallgatók 91%-a szokott valamilyen rendszerességgel munkát vállalni. A tanulmányok melletti munkavállalás elsődleges oka (68%) egyértelműen a bevételszerzés, a szakmai tapasztalatszerzés a dolgozó hallgatók 13%-át, az elhelyezkedési esélyek megteremtése 10%-át motiválja ebben első helyen. A megkérdezettek harmada a szorgalmi időszak alatt is rendszeresen dolgozik, ők jellemzően szellemi, irodai munkát vállalnak. A nyári szünetben a tanulók 59%-a dolgozik rendszeresen, 28% alkalmanként, és jelentős többségük könnyű fizikai munkát végez.
Mennyibe kerül egyetemistának lenni? Mutatjuk
Idén jelentkeztek egyetemre, de már most megnéznétek, hogy milyen és mekkora költségekkel kell számolnotok egy-egy egyetemvárosban? Mutatjuk a legfontosabb részleteket.
Az átlagbérre vágynak pályakezdőként is az egyetemisták
A felmérésben megkérdezett hallgatók fizetési elvárása a tanulmányaik befejezése utáni első állandó munkahelyükön átlagosan nettó 211 ezer forint, ami lényegében a jelenlegi nettó átlagkeresetnek felel meg. Az átlagosnál magasabb a fizetési igényük a mesterképzésben résztvevőknek, a szemeszterek során is rendszeresen munkát vállalóknak, valamint a műszaki és informatikai képzéseken tanulóknak. Az elhelyezkedési esélyeket tekintve optimistának mondhatók a hallgatók, háromnegyedük arra számít, hogy a tanulmányainak megfelelő területen találnak munkát. A magyar egyetemisták több mint fele szeretne valamilyen időtávban külföldön is dolgozni, elsősorban tapasztalatszerzés céljából.
Minden második egyetemista már a tanulmányai alatt is félretesz
A megkérdezett diákok háromnegyede gyűjt pénzt valamilyen célra, havi rendszerességgel az összes válaszadó 56%-a spórol, ők jellemzően 10 és 25 ezer forint közötti összeget tesznek félre. A takarékoskodás két fő célja a felkészülés váratlan kiadásokra (43%), valamint a különböző fogyasztási cikkek megvásárlása (41%), de sokan gyűjtenek lakásra és utazásra is (38-38%).
Ennyit keres a magyar? Itt vannak a legfrissebb adatok az átlagbérekről
Tavaly novemberben a bruttó és a nettó keresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
