Idén jelentkeztek egyetemre, de már most megnéznétek, hogy milyen és mekkora költségekkel kell számolnotok egy-egy egyetemvárosban? Mutatjuk a legfontosabb részleteket.
Egy sikeres felvételi után (többeknél már előtte is) a központi kérdés az, hogy albérletbe vagy kollégiumba költözzön a diák adott egyetem városában. Az esetleges tandíj mellett ugyanis az albérlet jelenti a legnagyobb kiadást egy egyetemista életében. De mielőtt még a bérleti díjakról lenne szó, lássuk, hogyan alakulnak a tandíjak egyes egyetemeken.
Ha önköltséges képzésre sorolnak bennetek, nem árt tudni, hogy mekkora tandíjat kell fizetnetek félévenként. 180 ezertől egészen 500-800 ezer forintig is rúghat a kötelező tandíj, de az orvosi és fogorvosi képzések esetén több mint egy millió forintba kerül egy félév. Ezért is érdemes jól megnézni a felvételi tájékoztatót, már a jelentkezéskor fontos, hogy tudjátok, hogy mire számíthattok.
Ami pedig a legégetőbb kérdést jelenti, a lakhatás. Egyáltalán nem mindegy, hogy kollégiumba vagy albérletbe kerültök. Előbbibe bekerülni kész kuriózumnak számít, hiszen a legnépszerűbb egyetemek kollégiumaiban sem kell havonta 20 ezer forintnál többet fizetni, a helyek azonban szempillantás alatt betelnek. Tavaly például Budapesten négy-ötszörös volt a jellemző túljelentkezés. Az albérleti díjak azonban ennél jóval magasabban vannak. Miskolcon az átlagos bérleti díj 70-75 ezer forint között mozog, szobát pedig 30-35 ezer forintért lehet bérelni. A fővárosban nagyjából 50 ezer forintért lehet szobát bérelni a 150 ezer forintos havi átlagos bérleti díj mellett.
Jegyek, bérletek
Aki pedig távolabbi egyetemvárosba kerül, a rendszeres haza- és városon belüli utazásokkal is számolnia kell. Emiatt akár érdemes lehet fontolóra venni egy havi vagy negyed-, féléves bélet megvásárlását is - legyen az vonat, távolsági busz vagy éppen tömegközlekedés. A diákkedvezmény kihasználása pedig nemcsak utazás, az étkezési és szórakozási lehetőségeket is érdemes felkutatni.
Mindent egybevéve - ahogyan azt már korábban is megírtuk - a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások átlagosan 92 787 forintból élnek. A szülőknek azonban nem szabad elfelejteni, az érettségizett diákok után már nem jár adókedvezmény, ellenben jó ha időben megismerik az egyetemi ösztöndíj vagy éppen diákhitel lehetőségeit.
Ennyiből élnek a magyar egyetemisták: minden második hallgató dolgozik is
Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
