Kihirdették a ponthatárokat a 2026-os felvételin
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.
A nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások átlagosan 92 787 forintból élnek, minden negyedik hallgató azonban 50 ezer forintnál kevesebbet költ egy hónapban - derül ki az Eurostudent VI nemzetközi hallgatói kutatás magyarországi eredményeiből.
Mindez jól jelzi, hogy a hallgatók nagy része igen szoros költségvetéssel számol: a fővárosban 50 ezer forintért szobát alig lehet bérelni, az átlagos havi bérleti díj egy lakásért 150 ezer forint.
A nappali tagozatosok költségeit leginkább a szülők állják: a hallgatók több mint 90 százaléka kap otthonról anyagi támogatást, amelynek a mértéke ráadásul nem is elhanyagolható, átlagosan 81 ezer forintot tesz ki havonta.
Mamahotel évekig: a magyar fiatalok közel 70 százaléka szüleivel él
A 16 és 29 év közötti fiatalok 68,2 százaléka még a szüleivel élt 2017-ben az Európai Unióban - közölte az Eurostat.
A hallgatók több mint fele saját keresetből is gazdálkodik, bevételük átlagosan 35 ezer forint havonta. "Emellett – csakúgy, ahogy a főállás mellett a munkaerőpiacon – a párhuzamos pénzszerző tevékenység csak jelenlegi tevékenységük (azaz tanulmányaik) vagy szabadidejük és rekreációs idejük rovására vállalható" - írják az elemzésben.
Az ösztöndíjakra, állami támogatásokra nem igazán támaszkodhatnak a hallgatók: viszonylag kevesen kapnak ilyen juttatást, ráadásul ezek önmagukban nem fedezik a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket, folyósításuk nem folytonos, kevéssé tervezhető.
A diákhitel lehetőségével a nappalisok 8 százaléka él, ők azonban viszonylag magas összeget igényelnek, a kutatók által megkérdezettek átlagosan havi 64 ezer forintot kapnak.
Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak
Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Mutatjuk egyetemenként, szakonként, hogy hova mennyi ponttal lehetett bejutni.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották.