A következő tizenöt év terveit és céljait tartalmazó Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentum a helyi igényekhez igazítaná és gyakorlatorientáltabbá tenné a gazdasági mesterszakokat, bevezetné a duális képzést, bevonná a munkaadókat a tananyagfejlesztésbe és a finanszírozásba, a külföldi hallgatókat pedig angol nyelvű képzésekkel csábítaná Magyarországra.

A koncepciót a múlt héten kapták meg a Felsőoktatási Kerekasztal tagjai, a dokumentum decemberben kerülhet a kormány elé. A tervek szerint 2020-ig 15 százalékkal csökkentenék az alapszakok számát, és felvételi követelménnyé tennék a középfokú nyelvtudást.

A felsőoktatási intézményeket négy típusba - tudományegyetem, egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme/főiskola, közösségi főiskola - osztanák. A koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok.

Kevesebb alapszak lesz

Úgy tűnik, a felsőoktatási államtitkárság sokallja a gazdasági alapszakok számát - jelenleg tíz BSc-képzés közül választhatnak a felvételizők, ezek közül három közgazdasági, hét pedig üzleti.

Ennél kevesebb alapszak lesz, legalábbis ez áll a felsőoktatási stratégiában: meghatároznák a képzésindítás minőségi és mennyiségi paramétereit, az egyes intézményekben elérhető képzési szinteket, a szakirányokat pedig az adott régió igényeihez, illetve az intézmény típusához szabnák.

A szakok számának csökkentésével a dokumentum szerint a képzés alapozó időszakában optimális méretű hallgatói csoportok jönnének létre, a felsőoktatási államtitkárság reményei szerint a pályaelhagyók számát is csökkentené, hogy nem kell már a felvételin specializálódni, a végzettek pedig több szakterületen is megállnák a helyüket. 

Jön a duális képzés

A dokumentumból az is kiderül, hogy a gazdaságtudományi területen is bevezetnék a duális képzést, amelynek lényege, hogy a hallgató a gyakorlati képzést egy adott vállalatnál kapja meg. A munkaadókat bevonnák a tananyag- és módszertanfejlesztésbe, közös kutatásokba és a képzések finanszírozásába, az elismert szakemberek pedig akadémiai múlt nélkül is kaphatnának oktatói státuszt.

A mesterképzésben is nagyobb szerepet szánnának a piaci szereplőknek: a tantervben kevesebb kurzus szerepelne, azok között viszont nagyobb lenne a hely-, ágazat- és szakterület-specifikus ismeretek aránya.