Szerdán nyilvánosságra hozták a Fokozatváltás a felsőoktatásban című új felsőoktatási koncepciót, amelyet kedden tárgyalt a Felsőoktatási Kerekasztal, a kormány pedig decemberben fogadhatja el.

A dokumentum négy típusba osztja az egyetemeket és a főiskolákat: a tudományegyetemek és egyetemek feladata elsősorban a kutatás, a tudásteremtés lenne, a főiskoláké (alkalmazott tudományok egyetemei) és közösségi főiskoláké pedig a hasznosítás, a gazdasági-társadalmi igények kielégítése. A következő tizenöt év céljait és feladatait tartalmazó koncepcióról itt olvashattok részletesen, a felvételi rendszer változásáról szóló cikkünket itt, az orvos- és egészségtudományi képzés átalakításának részleteit pedig itt találjátok. Az átsorolás szabályainak változásáról itt olvashattok.

 Az ötlet nem teljesen új: a korábbi felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István is négy típusba osztotta volna a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi és kistérségi (közösségi) főiskola. Az ezt tartalmazó stratégiát 2013. szeptemberében fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztal, de soha nem vezették be.

A mostani koncepció szerint az egyetemek feladata az új tudás teremtése, illetve az európai kutatási szférába való bekapcsolódás lenne. Ezen belül a tudományegyetemek azok az intézmények, amelyek szakmai és tudományos jelentőségüknél, illetve méretüknél fogva meghatározóak a magyar felsőoktatásban.

Az alkalmazott tudományok egyeteme - amelyek egy része főiskola elnevezéssel működik majd - a koncepció szerint egy professzionális képző intézmény, amelynek elsődleges feladata a gazdasági és társadalmi igények kielégítése.

A közösségi főiskolák a helyi közösségek és vállalkozások igényeit elégítenék ki, illetve szerepet kapnának a "regionális értelmiségképzésben" is. Saját oktatókat ugyanakkor nem foglalkoztatnának: a közösségi főiskola a dokumentum szerint egy olyan - a helyi önkormányzat, egyház vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott - telephely lenne, amely biztosítja az infrastruktúrát más egyetemek és főiskolák képzései számára.

A cél, hogy a hallgatók olyan településeken is részt vehessenek felsőfokú képzésben, ahol eddig erre nem volt lehetőség, vagy a kínálat szűkös volt. Ennek megfelelően olyan városban, ahol már működik egyetem, nem jöhet létre ilyen intézmény, már működő főiskola keretében viszont igen.

A  kiválóan teljesítő intézményeket eddig kiemelt intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, illetve alkalmazott tudományok főiskolája címmel jutalmazták - ezt a minősítési rendszert 2016 után a "nemzeti kiválósági pontok" rendszere váltaná fel. Ez alapján nem az intézmények, hanem az egy-egy kutatási-képzési területhez kapcsolódó szervezeti egységek kapnák meg a minősítést, illetve az ezzel járó támogatást.

Mi alapján szűnnének meg szakok?

A koncepció nem csak az intézménytípusokat, de azok térbeli szerkezetét - mely településen, régióban milyen intézmény található - is átlakítaná. A települések helyett úgynevezett funkcionális városi térségek (FVT) szintjén viszgálnák, hogy hogyan kellene összehangolni, illetve az "igényekhez szabni" a képzési kínálatot.

A koncepció három szempontot említ: az intelligens szakosodás azt jelenti, egy intézmény hogyan tud részt vállalni egy térség (funkcionális városi térség, megye, régió illetve ország) képzési és munkaerőpiaci portfóliójának kialakításában, mekkora az intézmény vonzáskörzete, milyen területeket nem fed le, illetve ez alapján hol vannak egymást átfedő vagy kiegészítő képzési profilok - ez utóbbi eredménye a párhuzamos szakok megszüntetése vagy együttműködések kialakítása lehet.