Az elektronikus tanulmányi rendszer

A felsőoktatási intézmények a Neptun vagy az ETR tanulmányi rendszert használják a kurzusok meghirdetésére, a személyes adatok és a tanulmányi eredmények adminisztrálására, illetve ügyintézésre. Ezen a felületen tudtok például beiratkozni az egyes félévekre (szemeszterekre), itt tudtok jelentkezni szakirányra és a vizsgákra, és a Neptunban vagy ETR-ben tudjátok majd megnézni azt is, mennyi ösztöndíjat kaptok, illetve milyen díjakat kell befizetnetek. A tanulmányi rendszerhez a kódot és a jelszót az intézménytől kapjátok meg.

Tárgyfelvétel

A kurzusokat is a Neptunban, illetve az ETR-ben kell felvennetek. A kurzusfelvételnek általában három szakasza van: az előzetes tárgyfelvétel augusztus végéig tart, a rangsorolásos szeptember első hetében zajlik: ennek során a rendszer különböző algoritmusok szerint rangsorolja a jelentkezőket, és azokról az órákról, amelyre túl sokan jelentkeztek, kidobja a lista végén lévőket. A végleges tárgyfelvételt szeptember második hetében tartják - a pontos dátumokról az egyetemen, főiskolán tudtok érdeklődni.

Az egyetemi, főiskolai kurzusokat egy szemeszterre hirdetik meg, és két fajtájuk van: a kollokvium/előadás és a gyakorlat/szeminárium - ezeket rövidítve a K és GY betűkkel szokták jelölni. A kollokviumokon általában nem limitálják a létszámot, a gyakorlatokon viszont igen, így ezekre jobb minél előbb feljelentkezni. A szemináriumokra kötelező bejárni: általában három hiányzást engedélyeznek. Itt általában a félév közbeni munkát osztályozzák, az előadások pedig írásbeli vagy szóbeli vizsgával, zárthelyi dolgozattal zárulnak a vizsgaidőszakban - ezek közül bármelyik előfordulhat a gyakorlatokon is.

Figyelni kell az egymásra épülő tárgyakra, mivel ezeket - általában - csak különböző félévekben tudjátok elvégezni. Ha valamelyiket nem veszitek fel a megfelelő szemeszterben, könnyen kicsúszhattok a képzési időből. Mikor kezdődik a tanítás, mikor lesz az őszi szünet és a vizsgaidőszak az egyetemeken, főiskolákon? Itt nézhetitek meg.

Kreditek

Az egyetemen, főiskolán minden elvégzett kurzusért kreditet kaptok, ha sikeresen vizsgáztatok. Félévenként 30 kreditet kell elvégezni: ez vonatkozik az alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre is. Ennél kevesebbet vagy többet is elvégezhettek egy félévben, de államvizsgázni csak akkor tudtok, ha az összes, a tantervben szereplő tanegységet elvégeztétek.

Ha állami ösztöndíjasként kezditek el a tanulmányaitokat, arra kell figyelnetek, hogy az utolsó két aktív félévetekben legalább harminc kreditet szerezzetek, különben az intézmény köteles átsorolni titeket önköltséges képzésre. Milyen ösztöndíjakra pályázhattok egyetemistaként, főiskolásként? A teljes listát itt találjátok.

Az egyes tárgyakért - a nehézségtől, illetve attól függően, hogy kötelező vagy szabadon választható-e a tárgy - különböző számú kreditet kaptok: az érdemjegyetek ezt nem befolyásolja. Ha plusz tantárgyakat is el szeretnétek végezni, kreditenként kell fizetnetek (négyezer forint körüli összeget), de csak akkor, ha több mint tíz százalékkal léptétek túl a tantervben meghátorozott kreditmennyiséget. Egy alapképzés például 180 kredites, így további 18 kreditet végezhettek el ingyen.

Beiratkozás

A hallgatói jogviszonyotok hivatalosan a beiratkozáskor jön létre, amelyet az adott egyetemen vagy főiskolán tartanak. Az időpontról és a szükséges iratokról egy listát kaptok az intézménytől. Ha nem tudtok személyesen elmenni, meghatalmazással más is elintézheti helyettetek a beiratkozást.

Ha állami ösztöndíjas képzésre kerültetek be, a beiratkozáskor kell aláírnotok a hallgatói nyilatkozatot is, amelyben vállaljátok, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzitek a diplomát, illetve azt, hogy a képzési idővel azonos időtartamig dolgoztok itthon a diploma megszerzését követő húsz éven belül. A legfontosabb tudnivalókat a hallgatói nyilatkozatról itt olvashatjátok.