Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Miben bízik Pokorni, mi dühíti Hillert?

A felsőoktatásból több tízmilliárdot kivonó Széll Kálmán-terv "nem a legdicsőbb anyag", a "röghöz kötő" hallgatói szerződések bevezetése nem a legjobb megoldás, a diákhitel 2-vel pedig még mindig sok a probléma - egy egyetemistáknak rendezett szerdai vitaesten kiderült, a kormány legtöbbet kritizált felsőoktatási döntéseiről Hiller István és Pokorni Zoltán voltaképp ugyanazt gondolja. Decemberben mindketten nemmel szavaztak az új oktatási törvényekre.

"Kérdezze meg inkább Hoffmann Rózsát vagy Kis Norbertet" - így válaszolt Pokorni Zoltán a Bibó István Szakkollégium szerdai vitaestjén arra a kérdésre, miért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kapta meg a jogászképzésnek adott államilag finanszírozott helyek felét. A volt oktatási miniszter szerint az egyházi felsőoktatási intézmények támogatása alkotmányos jogot ugyan nem sért, de a "racionális mérlegelés szempontjából kifogásolható döntés".

Forrás: Túry Gergely
hirdetés

Ahogy pár száz méterrel arrébb, az ELTE bölcsészkarán éppen "egyetemfoglaláson" dolgozó Hallgatói Hálózat (HaHa) fórumán, úgy a jogi karon tartott vitán is a 2012-es hallgatói létszám volt a legfőbb téma. A két oktatáspolitikus nem értett egyet abban, mi alapján kellene szétosztani az állami ösztöndíjas helyeket az egyetemek, főiskolák között: a szocialista Hiller István szerint az érettségizettek, a felsőoktatásba felvettek és az államilag támogatott hallgatók között meg lehetne határozni egy arányt, amelyet a demográfiai változásoknak megfelelően évről évre módosítani lehet, a felsőoktatási rangsorok és a diplomás-pályakövetési adatok pedig éppen elegendő alapot adnának az ösztöndíjas helyek szétosztásához.

Pokorni szerint a felmérések adatai is torzíthatnak. "Nem biztos, hogy a keresettség alapján kellene finanszíroznunk, a hiányszakmákkal, a kevésbé keresett és a rosszabbul fizetett szakmákkal is kell foglalkozni. A közszférában dolgozók, például a pedagógusok számát meg lehet előre jósolni, a gazdaságban dolgozókét azonban nem" - mondta.

 A Hoffmann Rózsa államtitkárral rendre összekapó fideszes oktatáspolitikus szerint a pályakövetési rendszerben a válaszadás önkéntes, a vidéki egyetemeken végzettek általában nem is küldik vissza a kérdőíveket, "pedig akkor kiderülne, hogy nem mindenhol olyan jó az elhelyezkedési arány a bölcsész- és a közgazdászképzésben". Pokorni szerint a kormány jól gazdálkodik a közpénzzel, a közszolgálati egyetemen keresztül az állami szektorban dolgozókat, egyébként pedig csak azokat támogatja, akik az előírt idő alatt megszerzik a diplomát, majd utána Magyarországon dolgoznak.

Ha marad, ha nem
A "kiemelt képzési területeken" nem fogják feltölteni az államilag finanszírozott helyeket, más képzéseken pedig még a legjobbaktól is megvonták a támogatást - jósolta meg Hiller István. Azt Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is elismerte az eduline-nak, számítanak arra, hogy maradnak majd részösztöndíjas helyek, míg a mesterszakokon állami helyeket is újra lehet majd osztani a pótfelvételi előtt. A témáról bővebben itt olvashattok.

A hallgatói szerződés "nem ideális" megoldás

Az orvoselvándorlás megakadályozására találták ki, de "még ha morálisan indokolható is", nem felel meg az EU alapelveinek - mondta a hallgatói szerződésekről Hiller István, aki szerint a hatályos EU-s szabályokon meg lehet próbálni változtatni, "de áthágni nem lehet őket". A volt oktatási miniszter szerint egyelőre az is kérdés, hogyan ellenőrzik majd, hogy az állami pénzen diplomát szerzett hallgatók valóban itthon vállalnak-e munkát - adatbázisok kreálásával vagy önkéntes bevallással.

Forrás: MTI / Beliczay László

"Legyünk realisták: a külföldi és az itthoni bérek között mindig jelentős szám lesz a szorzó" - reagált Pokorni. A hallgatói szerződés szerinte sem "idális" megoldás, fontos lenne a béreken emelni és garantált állást biztosítani a végzett hallgatóknak, de a szabad munkavállalás az ország számára még így is komoly kockázat. "Nem mindegy, mekkora az elvándorlás aránya. Az EU ráadásul a felsőoktatás centralizálására, párizsi, berlini és bécsi egyetemi központok létrehozásán dolgozik" - mondta.

Egészségügy és nyugdíj - a két nagy rivális

"Ne tegyünk úgy, mintha a finanszírozás megoldhatatlan lenne" - Hiller szerint éppen elég baj, hogy a szaktárca - amelyből "hiányzik a szakmai érdekérvényesítés" - helyett a tavaly tavasszal nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv határozta meg a felsőoktatási kivonások összegét. „Igazad lenne, ha a kormány egy jól működő rendszert vert volna szét. Attól, hogy az eszköz nem tetszik, a problémákat még  látnunk kell" - válaszolt Pokorni. Hozzátette: az ország nincs abban a helyzetben, hogy mellőzhesse az elvonást, a két nagy "rivális rendszerbe", a nyugdíjfinanszírozásba és az egészségügybe ugyanis több pénzt kell fektetni. Azt azonban elismerte, hogy a Széll Kálmán-terv a felsőoktatás szempontjából "valóban nem a legdicsőbb anyag".

Pokorni Zoltán szerint a diákhitel 2-vel is sok még a probléma, bár "elvileg" az állami helyekről kiszoruló felvételizők problémáit "képes megoldani". A hitel jelentős állami kamattámogatásával - a kölcsön kétszázalékos, fix kamatozású, számítások szerint azonban éppen annyi állami pénzt visz majd el, amennyit a Széll Kálmán-terv alapján elvonnának az egyetemektől és főiskoláktól - sem ő, sem Hiller nem ért egyet.

(x)

DF diplomások – életrevaló, sikeres munkavállalók!

A Dunaújvárosi Főiskola piacképes gyakorlati tudást, rendszerszemléletet, kapcsolati tőkét ad és életre nevel.  Tovább »

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



HVG hirdetésfelhő

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X