Ennyit keresnek a pályakezdő jogászok: mennyit ér a diploma?
A kormányzat a jó fizetésre és könnyű elhelyezkedésre hivatkozva csökkentette az állami ösztöndíjas helyek számát a jogászképzésen - tényleg gyorsan állást találnak a pályakezdők? Könnyen vissza tudják fizetni a diákhitelt? Íme, a tények.
Az Educatio Frissdiplomások 2012 című kutatása alapján a munkanélküliség szempontjából a jogi képzés a jobbak közé tartozik: a megkereséskor a végzett hallgatók mindössze 4,6 százaléka volt munkanélküli - ugyanilyen az arány a műszaki képzési területen, ennél alacsonyabb értéket pedig csak az orvosok (3,5 százalék), informatikusok (3,7 százalék), illetve a közigazgatási, rendészeti és katonai képzésen (4,1 százalék) tanulók értek el. Az átlag 6,4 százalék volt. A képzési területek szerinti ábrát itt találjátok.
A jogi végzettségű friss diplomások a középmezőnyben találhatóak azon az ábrán, amely a pályakezdők álláskeresési idejét mutatja: a kezdő jogászok átlagosan 3,79 hónap alatt találnak állást. Megelőzik őket az orvos- és egészségtudományi (2,21 hónap), informatikai (3,35 hónap), művészeti (3,43 hónap), műszaki (3,48 hónap) és pedagógusképzésben (3,73 hónap) végzett hallgatók - a felmérésben megkérdezett hallgatók átlagosan 3,94 hónap alatt találnak állást. A képzési területek szerinti adatokat itt nézhetitek meg.
Ha a fizetéseket nézzük, szintén a középmezőnyben vannak a jogászok: átlagosan nettó 167 ezer forintot keresnek havonta - az átlagos friss diplomás fizetés 159 ezer forint. A jogi végzettségűeknél csak a gazdaságtudományi (183 ezer forint), műszaki (189 ezer forint) és informatikai végzettségűek (212 ezer forint) keresnek jobban. A teljes listát itt találjátok.
| Hiába jók a kilátások, ha fizetni kell? |
|
Az utóbbi években radikálisan lecsökkent az állami ösztöndíjas helyek száma az osztatlan jogászképzésen. Míg 2011-ben országos szinten 800-ban határozták meg a támogatott képzés keretszámát, 2012-ben már csak 100 állami ösztöndíjas helyet osztottak ki: ötvenet az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ötvenet pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott. 2012 végén aztán jött a kapacitásrendszer, 16 népszerű, a kormányzat szerint jól fizető szakon azonban központi ponthatárt határoztak meg - az kerülhet be támogatott képzésre, aki ezt eléri. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter megállapodása alapján törekedni kellett arra, hogy a hallgatók 10-20 százaléka állami ösztöndíjas képzésen kezdhesse meg a tanulmányait: ehhez azonban a jogászképzés eredeti, 465-ös ponthatárát 464-re kellett leszállítani. Igaz, 2041 elsőévesből így is csak 133-an kerültek be támogatott képzésre, ami aligha éri el a tízszázalékos arányt. A HÖOK és a miniszter november 13-án aláírt részmegállapodása alapján 2014-ben is ennyi lesz a központi ponthatár. A részleteket itt olvashatjátok. Nem csoda, hogy a jelentkezők száma is drasztikusan lecsökkent: míg 2011-ben összesen 6328-an jelentkeztek osztatlan jogászképzésre, első helyen pedig 4585-en jelölték meg ezt a szakot, 2012-ben mindkét szám a harmadára csökkent (4102, illetve 2995 fő). 2013-ban összesen már csak 3278-an, első helyen pedig 2468-an felvételiztek. |
A más szakterületen, illetve a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben elhelyezkedő pályakezdőket mutató ábrák szerint a jogászok jól állnak. A jogi végzettségűek 12,5 százaléka talált állást más szakterületen - őket csak az orvos- és egészségtudományi (6,5 százalék), illetve az informatikai szakokon (11,8 százalék) diplomázók előzték meg. A jogászokat a műszaki végzettségűek (15 százalék), illetve a pedagógusok (19,6 százalék) követik - a többi képzési területen 20 százalék fölötti a más szakterületen elhelyezkedők aránya. A képzési területek szerinti bontást itt nézhetitek meg.
A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben elhelyezkedők aránya a jogi képzési területen a legalacsonyabb: igaz, így is minden tizedik pályakezdő, a megkérdezettek 11 százaléka végez diplomát nem igénylő munkát. Az informatika képzési területen 11,3 százalék, a műszaki szakokon végzettek körében 13,8 százalék, az orvos- és egészségtudományban 14 százalék, a pedagógusképzésen pedig 15,9 százalék ez az arány. A képzési területek szerinti ábrát itt találjátok.
| Mit csinál egy végzett jogász? |
|
"ELTE-s diplomával, aki akar, el tud helyezkedni jogászként. A tapasztalataim szerint a kezdő fizetések a nullától 200 ezerig terjednek. Viszonylag kevesen hagyják el a pályát: én például ilyen vagyok, egy újságnál kaptam állást. Korábban dolgoztam ügyvédi irodában, két nagy cégnél is, de nem osztottak rám túl izgalmas feladatokat. Az egyiknél részt vettem bírósági perekben, leveleket, iratokat írtam - ezt élveztem, ellentétben az unalmas és nehéz fordítási feladatokkal. A jelenlegi munkám sokkal izgalmasabb, a munkahelyen is jobban érzem magam, és nem kell minden nap öltönyben járni" - mondta Dani (25), aki az ELTE-n szerzett jogi diplomát. |
Sorozatunk első részét - tényleg értéktelen a bölcsészdiploma? - itt olvashatjátok.
Mennyit keresnek, és hány hónap alatt találnak állást a friss diplomások? Cikksorozatunkat itt találjátok, az egyetemekre, főiskolákra lebontott adatokat pedig itt nézhetitek meg.
