Bruttó 279 588 forint - a diplomás-pályakövetési rendszer 2016-os adatai szerint átlagosan ennyit keres az, aki a felsőoktatás legnépszerűbb szakján, gazdálkodási és menedzsment BSc-képzésen szerzett diplomát három-öt éve. Évről évre több ezren választják a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel szakot is, amelyeken az átlagos bruttó jövedelem 264-273 ezer forint, míg a nemzetközi gazdálkodás képzésen végzettek ennél valamivel többet vihetnek hata, átlagosan bruttó 311 ezer forintot.

Kik keresnek a legjobban?

Aligha meglepő, hogy a három-öt év munkatapasztalattal rendelkezők közül az informatika szakot végzettek keresnek a legjobban: a 2016-os adatok szerint egy mérnökinformatikus átlagosan 347 ezer, egy programtervező informatikus 337 ezer, egy gazdaságinformatikus pedig 326 ezer forintos bruttó bérrel számolhat.

A jogi képzési terület fiatal diplomásai ennél alacsonyabb átlagbérre számíthatnak - az igazságügyi igazgatási szakon diplomát szerző pályakezdők 233 ezer, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási képzésen végzettek 227 ezer, az osztatlan jogászképzés pályakezdői pedig 246 ezer forintos átlagfizetéssel kalkulálhatnak. Az általános orvosi szakot végzett pályakezdők bruttó átlagjövedelme 328 ezer, a gyógszerészeké 305 ezer forint,  míg az ápolás és betegellátás szakot végzetteké alig 213 ezer forint. 

A műszaki végzettségűek közül a gépészmérnökök átlagosan 343 ezer forintos bruttó bérre számíthatnak néhány év munkatapasztalattal, a műszaki menedzserek 311 ezer, a közlekedésmérnökök 314 ezer, a mechatronikai mérnökök 378 ezer, a vegyészmérnökök 329 ezer, a villamosmérnökök pedig 370 ezres bruttó bérrel számolhatnak.

Pályakezdők fizetésigénye? irreális elvárások?

Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője az Eduline-nak korábban azt mondta, a friss diplomások egyáltalán nem látják reálisan a kereseti lehetőségeket, "főként azért, mert nincsenek nyilvánosan elérhető információk. Szerintem minden munkavállaló boldog lenne, ha úgy néznének ki az álláshirdetések, mint a diákmunkák hirdetései, amelyekben konkrét órabér szerepel. A munkáltatók viszont nem szokták az álláshirdetésekben feltüntetni a várható bért vagy akár egy bérsávot".

Hogy miért? A HVG Állásbörze főszervezője szerint a munkaadóknak van egy képük arról, hogy milyen munkavállalót szeretnének alkalmazni, és ehhez a képhez tartozik egy fizetési-juttatási csomag. "Tegyük fel, ezt az összeget beleírnák az álláshirdetésbe. Ha egy jelentkezőnek az elvártnál nagyobb a tudása, tudnak többet is fizetni neki, hiszen jobban tudják terhelni. Ha olyan jelentkezővel van dolguk, akinek kevesebb a tapasztalata, kisebb a tudása, elképzelhető, hogy képzésekkel, mentorprogramokkal kell felhozni arra a szintre, amellyel már el tudja látni a feladatait. Neki nem tudnak annyit fizetni, mint amennyit az álláshirdetésben ígértek. De ha egyszer az álláshirdetésben azt ígérik, hogy pl. bruttó 270 ezer forint a fizetés, és a végén megajánlanak 234 ezer forintot, akkor a jelentkező végtelenül elégedetlen lesz - még akkor is, ha egyébként a kisebb összeg megfelelő lett volna. Pont ezért még sokat kell várni arra, hogy egy álláshirdetésben konkrét összeget vagy fizetési sávokat feltüntessenek a cégek" - mondta.

Akkor mi legyen a bérigény?

Mit tehet egy pályakezdő? Érdemes ugyan megnézni a KSH fizetési adatait, de fontos tudni, hogy egy KSH-átlagban azonban benne vannak azok a szakemberek, akik harminc-negyven éve a pályán vannak, és adott esetben akár már vezérigazgatói pozíciót töltenek be, és persze benne vannak a pályakezdők. "Egy friss diplomás nem számolhat az átlagfizetéssel, azt öt-tíz év alatt tudja elérni. Ha valaki a KSH-adatokból kiindulva szeretne tájékozódni a fizetésekről, nézze meg a szakmájának az átlagát és a szórását, a reális bérigénye valószínűleg a szórás legalján lesz. Vagy ne a jelenlegi bérigényét mondja el a bértárgyaláson, hanem azt, hogy öt év múlva milyen összeget szeretne elérni - és tegye fel a kérdést, hogy ehhez képest a cég mit tud biztosítani most" - tanácsolja Hajdú Csongor.