szerző:
Eduline

Petőfi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán - az elmúlt években ezek a szerzők szerepeltek a leggyakrabban a magyarérettségin. Milyen művek kerülhetnek elő az idei írásbelin? Támpontot jelentenek-e az évfordulók?

©

Az egyik feladat biztosan novellaelemzés lesz - erre számítanak az eduline által megkérdezett végzős középiskolások. Ennek ellenére nem biztos, hogy jó taktika, ha valaki kizárólag a novellaelemzés szempontjait nézi át az érettségi előtt.

Tény, hogy a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a legtöbbször novellát is elemezhettek a középszinten írásbelizők, de volt olyan év, amikor egy költeményről, balladáról kellett esszét írni: 2006-ban például Márai Sándor Halotti beszéd, 2012-ben Arany János Tetemre hívás című művét kellett elemezni.

Jól látható trend, hogy ha novellát is kapnak a diákok, általában kortárs, esetleg olyan XX. századi szerző művét választja a tételkészítő bizottság, aki nem része a törzsanyagnak - ilyen például Sánta Ferenc, Gelléri Andor Endre vagy Mészöly Miklós.

Évfordulók: számítanak?

Petőfi Sándor, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Karinthy Frigyes, Mikszáth Kálmán - 2005 óta ezek a szerzők legalább kétszer szerepeltek a középszintű írásbelin.

Év Szövegértés Szövegalkotás: érvelés Szövegalkotás: műelemzés Szövegalkotás: összehasonlító elemzés
2005

Láng István: Környezetvédelem, fenntartható fejlődés (Mindentudás Egyeteme előadás)

Kaffka Margit: Egy asszony ügye c. véleménye mellett vagy ellen

Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (novella, A jó palócok)

Kosztolányi Dezső: Beírtak engem mindenféle Könyvbe

József Attila: Levegőt!

2006 Horn Gergely: A turizmus hatása az ökológiai és a társadalmi sokféleségre Umberto Eco: A rózsa neve c. regénye kapcsán a címadásról
Márai Sándor: Halotti beszéd (vers)

 

Vajda János: Húsz év múlva (Gina emlékkönyvébe)

Juhász Gyula: Anna örök

2007 Heltai András: Hangulat - vagy heuriger?...
Mitől beteg a könyvforgalmazás? c. írás alapján az elektronikus és a hagyományos könyvek kapcsolatáról
Sánta Ferenc: Kicsik és nagyon (novella)

Csokonai Vitéz Mihály: Az eleven rózsához

Ady Endre: Meg akarlak tartani

2008 Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv? (Mindentudás Egyeteme)
Ancsel Éva Összes bekezdése alapján a technikai fejlődésről Petelei István: A könyörülő asszony (novella)

Berzsenyi Dániel: Horác

Vas István: Vides ut alta stet

2009 Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora (részlet) Spiró György véleménye kapcsán arról, hogy a fiatal generáció kevesebbet olvas
Lázár Ervin: Csapda (novella)

Vörösmarty Mihály: Keserű pohár (Czilley s a Hunyadiakból)

Petőfi Sándor: Ivás közben

2010 Somogyi F. Anikó: Előkerült a Janus Pannonius-életmű hiányzó darabja (Magyar Hírlap cikke)
Szabó Magda interjúkötet Otthon c. írása alapján arról, hogyan hat a tárgyi környezet a személyre
Gelléri Andor Endre: Pármai likőr (novella)

Kosztolányi Dezső: A kis mécs (A szegény kisgyermek panaszai)

Karinthy Frigyes: A kis edény (Így írtok ti)

2011 Nemes Nagy Ágnes: Párbeszéd a mai versről
Szophoklész: Antigoné alapján az emberi magatartásformákról
Móricz Zsigmond: A világ végén már szép és jó (novella)

Csokonai Vitéz Mihály: Az álom leírása

Petőfi Sándor: Az álom...

2012 Lukácsy Sándor: Nemzeti olvasókönyv
Albert Camus: A pestis c. regénye kapcsán a heroikus életfelfogás mellett vagy ellen
Arany János: Tetemre hívás (vers)
Karinthy Frigyes: Tanár úr, kérem c. kötetéből "A jó tanuló felel" és "A rossz tanuló felel"
2013 Gósy Mária: A gyermeknyelv
Leszek Kolakowski: Kis előadások nagy kérdésekről. Az utazásról c. műve kapcsán az epikai művekben szereplő utazásokról Márai Sándor: Az árva (elbeszélés)

Berzsenyi Dániel: Napoleonhoz

Vörösmarty Mihály: Napoleon


2014 Veszelszki Ágnes: A digilektus hatása
Márai Sándor: Az olvasásról c. írása (Füveskönyv) kapcsán a lassú olvasás mozgalmáról
Bródy Sándor: Kaál Samu (novella)

Berzsenyi Dániel: Életfilozófia

Arany János: Visszatekintés

Míg a régi érettségi rendszerben az irodalmi-történelmi évfordulók jó kiindulópontot jelentettek, a szaktanárok szerint a kétszintű érettségin ritkábban fordul elő, hogy évfordulós szerző művét kapják a diákok.

"Felesleges évfordulókban gondolkozni. Bár van némi hagyománya az érettségi írásbelik történetében, nem tartom relevánsnak ma az évfordulókra történő kizárólagos koncentrálást" - mondta el az eduline-nak Szabó Roland tanár. "Sokkal fontosabb tematikus egységekben gondolkodni: milyen szempontú összehasonlítások voltak eddig? Az összehasonlítások módszertanának ismerete és az ebben szerzett gyakorlat a mérvadó, nem a konkrét költemények. A művek értelmezésénél a szerzősség kérdése – gondolok itt a referenciális értelmezésekre – elhanyagolható a középszintű érettségi feladatainál, kiemelt szempont a mű(vek) poetológiai szempontú olvasása. Ha mégis megnyugtatóak az évfordulók, akkor: Kosztolányi Dezső (130), József Attila (110). Az én tippem erre a vizsgaidőszakra: Radnóti Miklós és Pilinszky János."

Szövegértés: nem számít a szerző, csak a téma

A diákok a középszintű magyarérettségin először a szövegértési tesztet kapják meg, hatvan perc alatt kell megválaszolniuk a kérdéseket, mindegyik a 800-1000 szó terjedelmű esszéhez, tanulmányhoz vagy publicisztikai műhöz kapcsolódik.

Az elmúlt években a legtöbbször nyelvészeti témájú szöveget kaptak a vizsgázók. 2013-ban például Gósy Mária gyermeknyelvről írt tanulmányát, 2012 októberében Keszler Borbála nyelvész Írásjelhasználat és nyelvi kultúra című munkájának részletét kellett értelmezniük, míg 2008-ban Nádasdy Ádám Miért változik a nyelv? című előadásának levonatát.

Irodalmi témájú írások is több feladatsorba bekerültek: 2011-ben Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről, 2009-ben Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című műből kaptak egy részletet a diákok, míg 2010-ben egy Magyar Hírlap-cikket kellett értelmezniük, amely egy Janus Pannonius-műről szólt. 2005 után többször volt környezetvédelmi-ökológiai témájú szöveg is.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Május 4-én a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2015-ös tavaszi érettségi: az első héten az irodalom mellett a matek, a történelem, az angol és a német kerül sorra.

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!