szerző:
Eduline

József Attila, Ady Endre, esetleg Ottlik Géza lesz az idei érettségin? Meg lehet-e egyáltalán tippelni, hogy milyen esszéfeladatot kapnak a végzősok? Átnéztük az elmúlt évek középszintű feladatsorait.

©

Nyelvészet a szövegértési részben?

A szövegértésnél jellemzően egy 800-1000 szavas terjedelmű publikációt, tudományos szöveget vagy előadás kivonatát kapják az érettségizők. A témák között szerepelt már környezetvédelem és turizmus is, de az elmúlt években sokkal jellemzőbbé vált, hogy irodalomtörténeti vagy nyelvészeti szöveget kell elolvasni. A tanulmányok kiválasztásánál ráadásul feltűnő gyakorlat, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának oktatóit preferálják: 2008-ban Nádasdy Ádám előadását, 2010-ben Somogyi F. Anikó Szentmártoni Szabó Gézával készült interjúját, a 2012-es őszi érettségin Keszler Borbála, 2013-ban Gósy Mária tanulmányát, tavaly Veszelszki Ágnes netnyelvről írt szövegét válogatták a feladatok közé. Tarolnak az ELTE-s oktatók a magyarérettségin.

Felesleges az évfordulókon spekulálni?

A szövegértés után következik a szövegalkotási rész, itt három feladattípusból választhatnak az érettségizők: érvelés, műelemzés és összehasonlító elemzés. Az érvelés - nehézsége ellenére - az egyik legnépszerűbb típus. Itt a témák között gyakran előkerül maga az olvasás: tavaly egy Márai-, 2009-ben egy Spiró-szöveg alapján, 2007-ben pedig a hagyományos vagy az elektronikus könyvek mellett kellett érvelniük.

A műelemzésnél leggyakrabban valamilyen - jellemzően kortárs vagy XX. századi - novellát kell értelmezniük az érettségizőknek, 2005 óta csupán kétszer kaptak lírai művet: 2006-ban Márai Sándor Halotti beszédét, 2012-ben pedig Arany János Tetemre hívását. Az érvelésnél és a műelemzésnél felhasznált szövegrészlet általában nem a törzsanyag része, szemben az összehasonlító elemzéssel, ahol akár maga a vers is, de a költő biztosan ismerős a diákok számára.

Év Szövegértés Szövegalkotás: érvelés Szövegalkotás: műelemzés Szövegalkotás: összehasonlító elemzés
2005

Láng István: Környezetvédelem, fenntartható fejlődés (Mindentudás Egyeteme előadás)

Kaffka Margit: Egy asszony ügye c. véleménye mellett vagy ellen

Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (novella, A jó palócok)

Kosztolányi Dezső: Beírtak engem mindenféle Könyvbe

József Attila: Levegőt!

2006 Horn Gergely: A turizmus hatása az ökológiai és a társadalmi sokféleségre Umberto Eco: A rózsa neve c. regénye kapcsán a címadásról
Márai Sándor: Halotti beszéd (vers)

 

Vajda János: Húsz év múlva (Gina emlékkönyvébe)

Juhász Gyula: Anna örök

2007 Heltai András: Hangulat - vagy heuriger?...
Mitől beteg a könyvforgalmazás? c. írás alapján az elektronikus és a hagyományos könyvek kapcsolatáról
Sánta Ferenc: Kicsik és nagyon (novella)

Csokonai Vitéz Mihály: Az eleven rózsához

Ady Endre: Meg akarlak tartani

2008 Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv? (Mindentudás Egyeteme)
Ancsel Éva Összes bekezdése alapján a technikai fejlődésről Petelei István: A könyörülő asszony (novella)

Berzsenyi Dániel: Horác

Vas István: Vides ut alta stet

2009 Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora (részlet) Spiró György véleménye kapcsán arról, hogy a fiatal generáció kevesebbet olvas
Lázár Ervin: Csapda (novella)

Vörösmarty Mihály: Keserű pohár (Czilley s a Hunyadiakból)

Petőfi Sándor: Ivás közben

2010 Somogyi F. Anikó: Előkerült a Janus Pannonius-életmű hiányzó darabja (Magyar Hírlap cikke)
Szabó Magda interjúkötet Otthon c. írása alapján arról, hogyan hat a tárgyi környezet a személyre
Gelléri Andor Endre: Pármai likőr (novella)

Kosztolányi Dezső: A kis mécs (A szegény kisgyermek panaszai)

Karinthy Frigyes: A kis edény (Így írtok ti)

2011 Nemes Nagy Ágnes: Párbeszéd a mai versről
Szophoklész: Antigoné alapján az emberi magatartásformákról
Móricz Zsigmond: A világ végén már szép és jó (novella)

Csokonai Vitéz Mihály: Az álom leírása

Petőfi Sándor: Az álom...

2012 Lukácsy Sándor: Nemzeti olvasókönyv
Albert Camus: A pestis c. regénye kapcsán a heroikus életfelfogás mellett vagy ellen
Arany János: Tetemre hívás (vers)
Karinthy Frigyes: Tanár úr, kérem c. kötetéből "A jó tanuló felel" és "A rossz tanuló felel"
2013 Gósy Mária: A gyermeknyelv
Leszek Kolakowski: Kis előadások nagy kérdésekről. Az utazásról c. műve kapcsán az epikai művekben szereplő utazásokról Márai Sándor: Az árva (elbeszélés)

Berzsenyi Dániel: Napoleonhoz

Vörösmarty Mihály: Napoleon


2014 Veszelszki Ágnes: A digilektus hatása
Márai Sándor: Az olvasásról c. írása (Füveskönyv) kapcsán a lassú olvasás mozgalmáról
Bródy Sándor: Kaál Samu (novella)

Berzsenyi Dániel: Életfilozófia

Arany János: Visszatekintés

Az elmúlt években Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Karinthy Frigyes és Arany János neve került elő kétszer, Berzsenyi Dániel verseit pedig háromszor kellett elemezniük az érettségizőknek - egyszer két egymást követő évben, 2013-ban és 2014-ben. A Berzsenyi-feladatra valószínűleg senki sem számított, hiszen már kétszer szerepelt a feladatok között, míg az olyan nagy nevek, mint József Attila, Ady Endre, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond még csak egyszer fordultak elő 2005 óta.

Míg a régi érettségi rendszerben az irodalom-történeti évfordulók alapján meg lehetett tippelni a beválogatott szerzőket, addig ez a kétszintű érettséginél már nem jellemző. 2014-ben például több évforduló is okot adott volna Radnóti Miklós kiválasztására - a költő halálának 70. évfodulója és a holokauszt emlékéve volt - mégsem szerepelt az esszéfeladatok között. Ugyanakkor Márai Sándor halálának 25. évfordulója is 2014-re esett, a neve fel is tűnt az érvelésnél. 2015-ben Ottlik Géza halálának 25. évfordulója lesz, 70 éve hunyt el Szerb Antal, valamint 120 éve született Babits Mihály felesége, Török Sophie (Tanner Ilona). A 2015-ös érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!