Az idei jelentkezőszám az elmúlt 19 év negatív rekordja a felvételin. 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban.

Mindössze 91 ezren jelentkeztek idén felsőoktatásba. Ez a szám nem csak a tavalyi adatokhoz képest alacsony (2019-ben 112 ezer felvételiző volt), hanem a 2010-11-es (140 ezer) és a 2002 és 2004 (160 ezer) számokhoz képest is.

Mivel a felvételi eljárás nagyon különböző minden országban, még az Európai Unión belül is, így nehéz nemzetközi összehasonlítást végezni, de a brit és a svéd központi jelentkezési statisztikákkal kapcsolatos tapasztalatok talán megmagyarázzák az itthoni folyamatok egy részét is – olvasható a G7 oldalán.

Svédországban 2015-ben esett vissza jelentősen a felvételi jelentkezések száma, míg az Egyesült Királyságban 2017-ben történt hasonló. Egy svéd elemzés szerint talán a kedvező munkaerőpiaci helyzet állt a visszaesés mögött, és ugyanígy vélekedtek a brit egyetemi felvételit szervező UCAS szakértői a saját helyzetükről – írják.

A javuló bérek miatt egyre több végzős diák választotta a munkát a felvételi helyett, ez leginkább az idősebb korcsoportokban volt jellemző. A svédeknél és a briteknél ez a helyzet csak átmeneti volt, 2-3 évig tartott. Úgy vélik, hogy a jelenség a magyar jelentkezések váratlan csökkenésében is szerepet játszhat, de nálunk fontos tényező a demográfia és az az oktatás - és szociálpolitika is.

Magyarországon a 20-24 évesek felsőoktatásban való részvétele elmarad az uniós átlagtól. A magyar diákok körében ez az arány 26 százalék volt 2018-ban, miközben az EU-tagállamok átlaga 35 százalék volt. A tendencia további csökkenéseket mutat, hiába jár a diploma előnyökkel az álláskeresésnél.

Egy tavalyi tanulmány szerint az alapszakos diplomások átlagosan 130-140 százalékos körüli kereseti hozamot értek el a 36 évnél fiatalabb korosztályban a legfeljebb általános iskolai végzettségű dolgozókhoz képest, míg a mesterszakot befejezők 200-220 százalékos bérelőnyre tettek szert 2003 és 2016 között. Bár elmondható, hogy a diplomások nagy része túlképzett volt az állásához képest, de a felsőfokú végzettség bérprémiuma még azokban a munkakörökben is jelentős, amelyek betöltéséhez nem feltétlenül szükséges a diploma megléte.

A Közgazdaságtudományi Intézet kutatóinak felmérése szerint a 2010-es évek elején általánosabb volt a gazdaságban a képzettséggel kapcsolatos követelmények növekedése, mint a végzettségre vonatkozó elvárások mérséklődése. Kertesi Gábor és Köllő János eredményei szerint már a kilencvenes években is jellemzők voltak a növekvő elvárások. Több diplomás jelent meg a munkaerőpiacon, mint az új felsőfokú állások száma, az iskolázottsággal kapcsolatos elvárások növekedése miatt mégsem alakult ki diplomás munkanélküliség.

Az derül ki az oktatáskutatók eredményeiből, hogy nem jelentene gondot a felsőoktatásban a résztvevők körének bővítése.