Felvételi 2020: milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a szakválasztásnál?

Jövőre szeretnétek felvételizni egyetemre, főiskolára és a megfelelő képzést keresitek? Szempontok és információk, hogy könnyebb legyen a választás.

  • Eduline

Bekerülési esélyek

Ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, a középiskolai és a várható érettségi eredményeitek, illetve a többletpontot biztosító jogosultságok alapján érdemes már most kiszámolni, hány ponttal indulhattok neki a felvételinek. Fontos, hogy a képzésen előírt érettségi tárgyak alapján más-más pontszám is kijöhet az egyes szakokon. A pontszámításhoz és az Eduline kalkulátorának használatához itt találtok segítséget.

Az, hogy végül ki kerülhet be, a szakos kapacitás, illetve a jelentkezők száma és pontszáma alapján dől majd el. A kapacitásszám azt mutatja meg, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen hány elsőévest vehet fel az adott intézmény. A 2020-as felvételin érvényes kapacitást a Felvin találjátok majd meg a Felvételi tájékoztató december 19-20-i megjelenése után. A 2019. szeptemberében indult képzések ponthatárait itt nézhetitek meg.

Itt pedig megtaláljátok a HVG friss felsőoktatási rangsorait, vagyis azt, hogy mely intézmények indítják a legjobb képzéseket az egyes tudományterületeken a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján.

Költségek és ösztöndíjak

Ha a fizetős képzés is képben van nálatok, az önköltség összege talán a legfontosabb szempont, ez ugyanakkor intézményenként és szakonként is eltérő. Sok képzésért félévente 200-250 ezer forintot kell fizetni, van ugyanakkor olyan is, ahol ennek több mint a duplája a képzési díj. A 2020 szeptemberében induló szakok önköltségét a Felvételi tájékoztató december 19-20-i megjelenése után találjátok majd meg a Felvin.

Ebben a keresőben megnézhetitek, melyik felsőoktatási intézményben milyen ösztöndíjakra pályázhattok, itt pedig megtaláljátok a jogosultsággal kapcsolatos információkat és az összegeket is tartalmazó táblázatot.

A költségek szempontjából fontos az is, pályázhattok-e majd kollégiumi helyre, milyenek az albérletárak és a megélhetési költségek az adott városban, így ezeknek is érdemes utánanézni.

Egyetemi élet és lehetőségek

Az is fontos, hogy hogyan telnek majd az egyetemi, főiskolai éveitek. Nézzetek utána, milyen diákszervezetek működnek az intézményben, vannak-e sportolási, nyelvtanulási vagy egyéb lehetőségek, közösségi projektek és események, mennyire aktívak a diákok.

Végzés utáni kilátások

Ezekről egy új oldalon tájékozódhattok, ami minden információt tartalmaz a friss diplomások lehetőségeiről. Többek között megnézhetitek, mennyit keresnek átlagosan az adott képzésen végzettek, mennyi idő alatt helyezkedtek el és jellemzően milyen munkakörben. Itt találjátok a részleteket.

Milyen feltételekkel kerülhettek be egyetemre, főiskolára 2020-ban? Itt a teljes lista

Mit kell teljesítenetek a 2020-as felsőoktatási felvételin ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra? Ezeknek a feltételeknek kell megfelelnetek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.