Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mit kell teljesítenetek a 2020-as felsőoktatási felvételin ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra? Ezeknek a feltételeknek kell megfelelnetek.
Ahogy beszámoltunk róla, a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a 2020-as felvételin eltörölték, egy emelt szintű érettségit azonban - néhány kivétellel - minden jelentkezőnek le kell tennie, ha alap- vagy osztatlan képzésre szeretne bekerülni. Ezzel együtt pontosan milyen feltételeknek kell megfelelnetek? Itt a teljes lista.
A Felvi tájékoztatója szerint 2020-ban az kerülhet be egyetemre, főiskolára, aki
1. a jelentkezési határidőig érvényes jelentkezést nyújtott be,
A 2020. szeptemberében induló képzésekre érvényes felvételi tájékoztatót december 19-én vagy 20-án hozzák nyilvánosságra, február 15-ig kell majd jelentkezni. Eddig kell feltöltenetek a már rendelkezésre álló dokumentumokat is, például a középiskolai bizonyítvány másolatát és a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolását (ha háromnál több képzésre felvételiztek). A határidő után kell hitelesíteni a jelentkezést, pótolni az újabb dokumentumokat, illetve lehet módosítani a jelentkezési sorrendet is.
2. továbbtanuláshoz megfelelő végzettséggel rendelkezik,
Érettségivel alap-, vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkezhettek, mesterképzésre pedig egy alapszakos diplomával mehettek tovább.
3. alap-, osztatlan képzés esetén teljesíti a felvételi követelményt (egy emelt szintű érettségi),
Néhány esetben ezt máshogy is teljesíthetitek, a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél pedig mentesít a követelmény alól. A részleteket itt találjátok, azt pedig, hogy hány százaléktól van meg az érettségi, itt nézhetitek meg.
4. teljesíti az érettségi pontok számításához meghatározott érettségi követelményt az előírt szinten,
Fontos, hogy a felvételi követelményt több szakon csak bizonyos tárgyakból tett emelt szintű érettségivel teljesíthetitek:, ezért nagyon kell vigyázni a választásnál. Itt találjátok a listát.
5. pontszáma eléri a jogszabályban meghatározott minimum pontszámot,
Ez alap- és osztatlan képzés esetében 500-ból 280 pontot jelent, az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgaért, illetve az OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül. Felsőoktatási szakképzés esetén 240 pontot, az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül. Mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – pedig 50 pontot.
Több szakon központilag határozzák meg az állami ösztöndíjas képzés ponthatárát, a listát a felvételi tájékoztatóban hozzák nyilvánosságra.
6. a felvételi összpontszáma eléri jelentkezési helyeinek valamelyikén az eljárás végén megállapított ponthatárt,
Arra a szakra nyertek felvételt, amelyre az általatok felállított sorrend alapján elsőként van elég pontotok. A ponthatár a jelentkezők száma, pontszáma, illetve a szakos kapacitás alapján alakul ki.
7. megfelel az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek (pl. alkalmassági vizsga, orvosi alkalmasság),
Az osztatlan tanárképzéseken, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokon, a művészeti és sportszakokon, illetve a mesterképzéseken alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsgán kell részt venniük a jelentkezőknek.
8. felvételt nyer.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Felvételi többletpontok: ezek a szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgára és az emelt szintű érettségire
Milyen feltételekkel és mennyi többletpontot kaphattok nyelvtudásért, miután eltörölték a kötelező nyelvvizsgát a 2020-as felvételin? Mik az emelt szintű érettségivel kapcsolatos szabályok, és mi történik, ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és érettségiket is? Itt vannak a részletek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.