Ahogy beszámoltunk róla, csütörtökön eltörölte a kormány a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a 2020-as felvételin: az új szabályozás értelmében senki nem kerülhetett volna be egyetemre, főiskolára B2-es szintű komplex nyelvvizsga nélkül. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: nem lát esélyt arra, hogy a most feloldott szigorítást egy-két éven belül visszaállítanák.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden nyújtott be javaslatot a kormánynak arról, hogy vegyék ki a felvételi követelmények közül a nyelvvizsgát, miután egyeztettek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), a Roma Szakkollégiumok Egyesületével és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével, akik mind az eltörlés mellett foglaltak állást. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot, a követelményt pedig az oktatási jogok biztosa is túl szigorúnak tartotta.

A nyelvvizsga-követelmény bevezetését 2014-ben jelentették be, a középiskoláknak és a diákoknak ugyanakkor nem volt ideje felkészülni a változásra: ahogy megírtuk, 2018-ban az egyetemi, főiskolai alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája, a pedagógusképzésen ugyanakkor csak 53 százalék, több képzésen pedig kevesebb mint ötven százalék volt az arány. A kisebb vidéki egyetemeket pedig még súlyosabban érintette volna a változás a 2018-as statisztikák szerint.

A nyelvvizsgázók száma egyébként nem ugrott meg a követelmény bevezetésének hatására - Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint a diákok kivártak.

Az emelt szintű érettségi, mint bemeneti követelmény valószínűleg változatlan marad, vagyis ilyen vizsga nélkül senki nem kerülhet majd be a felsőoktatásba 2020-ban.

Mire lenne szükség?

Csütörtökön a HÖOK és a PSZ is üdvözölte a követelmény eltörlését. A HÖOK szerint a fiatalok számára elengedhetetlen a versenyképes nyelvtudás, ugyanakkor az új Nemzeti alaptantervben előírt nyelvi kompetenciák kimeneti szintjét hozzá kell igazítani a felvételi követelményhez - vagyis a közoktatásnak fel kell készítenie a középfokú nyelvvizsgára. A HÖOK szerint az új Nat-ban ez már megjelenhet, ha pedig felmenő rendszerben vezetik be, a a nyelvvizsga-követelmény legkorábban négy év múlva lehet esedékes.

A PSZ szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyelvvizsga-követelmény teljesítésére a közoktatás jelenleg nem készíti fel a diákokat. A szakszervezet szerint továbbá a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, akiknek a családja nem tudja kifizetni a különórákat.

A hatályos Nemzeti alaptanterv szerint a 12. évfolyam végéig az első idegen nyelv minimumszintje B1, vagyis a diákoknak ilyen szinten kell elsajátítaniuk a nyelvet. Emelt szintű, az emelt szintű érettségire felkészítő képzés esetében várható el a B2-es szint a tanulmányok végére.