Csütörtökön fellégezhettek a jövőre felvételizők, ugyanis a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét, ahogy szakmai szervezetek és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is javasolta. Ha életbe lép a szabályozás, valószínűleg jóval kevesebben kerülhettek volna be egyetemre, főiskolára. A Pedagógusok Szakszervezete és a HÖOK szerint először a középiskolai nyelvoktatást kell megreformálni.
Ahogy beszámoltunk róla, csütörtökön eltörölte a kormány a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a 2020-as felvételin: az új szabályozás értelmében senki nem kerülhetett volna be egyetemre, főiskolára B2-es szintű komplex nyelvvizsga nélkül. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: nem lát esélyt arra, hogy a most feloldott szigorítást egy-két éven belül visszaállítanák.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden nyújtott be javaslatot a kormánynak arról, hogy vegyék ki a felvételi követelmények közül a nyelvvizsgát, miután egyeztettek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), a Roma Szakkollégiumok Egyesületével és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével, akik mind az eltörlés mellett foglaltak állást. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot, a követelményt pedig az oktatási jogok biztosa is túl szigorúnak tartotta.
A nyelvvizsga-követelmény bevezetését 2014-ben jelentették be, a középiskoláknak és a diákoknak ugyanakkor nem volt ideje felkészülni a változásra: ahogy megírtuk, 2018-ban az egyetemi, főiskolai alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája, a pedagógusképzésen ugyanakkor csak 53 százalék, több képzésen pedig kevesebb mint ötven százalék volt az arány. A kisebb vidéki egyetemeket pedig még súlyosabban érintette volna a változás a 2018-as statisztikák szerint.
A nyelvvizsgázók száma egyébként nem ugrott meg a követelmény bevezetésének hatására - Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint a diákok kivártak.
Az emelt szintű érettségi, mint bemeneti követelmény valószínűleg változatlan marad, vagyis ilyen vizsga nélkül senki nem kerülhet majd be a felsőoktatásba 2020-ban.
Mire lenne szükség?
Csütörtökön a HÖOK és a PSZ is üdvözölte a követelmény eltörlését. A HÖOK szerint a fiatalok számára elengedhetetlen a versenyképes nyelvtudás, ugyanakkor az új Nemzeti alaptantervben előírt nyelvi kompetenciák kimeneti szintjét hozzá kell igazítani a felvételi követelményhez - vagyis a közoktatásnak fel kell készítenie a középfokú nyelvvizsgára. A HÖOK szerint az új Nat-ban ez már megjelenhet, ha pedig felmenő rendszerben vezetik be, a a nyelvvizsga-követelmény legkorábban négy év múlva lehet esedékes.
A PSZ szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyelvvizsga-követelmény teljesítésére a közoktatás jelenleg nem készíti fel a diákokat. A szakszervezet szerint továbbá a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, akiknek a családja nem tudja kifizetni a különórákat.
A hatályos Nemzeti alaptanterv szerint a 12. évfolyam végéig az első idegen nyelv minimumszintje B1, vagyis a diákoknak ilyen szinten kell elsajátítaniuk a nyelvet. Emelt szintű, az emelt szintű érettségire felkészítő képzés esetében várható el a B2-es szint a tanulmányok végére.
Ennyit kell fizetni a nyelvtudásért: mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki bizonyítványt szeretne
A 2020-ban felvételizők már csak akkor jelentkezhetnek felsőoktatási intézménybe, ha legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. Bár a sikeres nyelvvizsga ára visszaigényelhető, ha valaki nem érzi elegendőnek az iskolai felkészítést, nem kevés kiadással kell számolnia, ha bizonyítvánnyal is szeretné igazolni a nyelvtudását.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
