A 2020-ban felvételizők már csak akkor jelentkezhetnek felsőoktatási intézménybe, ha legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. Bár a sikeres nyelvvizsga ára visszaigényelhető, ha valaki nem érzi elegendőnek az iskolai felkészítést, nem kevés kiadással kell számolnia, ha bizonyítvánnyal is szeretné igazolni a nyelvtudását.
Az idei felvételin alap- és osztatlan képzésre összesen 60 982 hallgatót vettek fel, közülük 19 187 diáknak, vagyis a felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája. Ez komoly gondot jelent, ugyanis 2020-tól a felvételizőknek legalább egy tárgyból kötelező emelt szintű érettségit tenniük, illetve legalább egy középfokú nyelvvizsgával kell rendelkezniük. Az idegennyelv-tudásukat pedig nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy ezzel egyenértékű emelt szintű nyelvi érettségivel kell igazolniuk. Azonban a nyelvtudás megszerzése és a nyelvvizsgáig eljutni nem olcsó dolog.
Felvételi 2020: egyelőre nem ugrott meg a nyelvvizsgára jelentkezők száma
Egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül - tudta meg a Magyar Nemzet Rozgonyi Zoltántól, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökétől.
Bár ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítás, egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Rozgonyi Zoltán szerint ez annak is köszönhető, hogy sokan még mindig nem biztosak benne, mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer. De vajon ezen kívül mennyiben lehet befolyásoló az anyagi háttér? Utánajártunk a nyelvórák díjainak.
Bár a sikeres nyelvvizsga árát megtéríti az állam ahhoz, hogy valaki ezt zökkenőmentesen teljesítse, rengeteg nyelvórára van szüksége, ami nem kis kiadás. A nyelvvizsga.net szerint a középfokú nyelvvizsgához nagyjából 300 tanfolyami vagy magántanári óra, és ugyanennyi óra otthoni tanulás szükséges.
Akkor mennyi az annyi?
Budapesten a 60 perces magánórák átlagosan 4000-5000 forintba kerülnek, de a szemfülesebbek már 2500-3000 forintos óradíjért is találnak oktatót – ezeket azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis az órákért elkért összeg a legtöbb esetben arányos a tanár képesítésével és szakmai tapasztalatával. A komolyabb nyelvórákért vagy magasabb szintű (C1-es vagy még magasabb) vizsgafelkészítésért, esetleg szakmai és üzleti nyelvvizsga tréningekért még ennél is magasabb óradíjat kérhetnek a magántanárok.
A fővárosban a csoportos nyelvtanulás ára 45 percenként 1400-2000 forint körül mozog, ami függ a csoport méretétől, illetve az órák intenzitásától is. A legtöbb nyelviskola 50, 60 vagy 100 órás tanfolyamokat indít, amelyek két-három hónapra lettek tervezve, de igény szerint ettől eltérő módon – gyorsabban vagy lassabban is – teljesíthetők. Tehát egy 60 órás felkészítőért komoly tízezreket kell kifizetnie a vizsgázóknak.
A vidéki nagyvárosokban pénztárcabarátibb a helyzet – bár nyelviskolákon keresztül a magánórák itt is 4000 forint körül mozognak, de a magántanárok átlagosan 2000-3000 forintot kérnek el egy-egy 60 perces óráért. A csoportos tanfolyamok pedig 45 percenként 1000-1800 forintos ár között mozognak.
Persze létezik több pénztárcakímélőbb megoldás is, például az interneten ma már számos oldal kínál ingyenes nyelvórákat, gyakorló feladatokat, illetve rengeteg nyelvtanulós app közül lehet válogatni. Azonban a hivatalos nyelvvizsgaközpontok online felkészítőiért is tízezreket kell fizetni, úgyhogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki az iskolai nyelvórákon felül szeretne a vizsgára készülni.
Szeptember végéig jelezhetik az iskolák igényüket a külföldi nyelvtanfolyamokra
Az iskoláknak szeptember 30-ig van lehetőségük felmérni, hogy tanulóik milyen arányban és mely országokban kívánnak részt venni a kormány által támogatott kéthetes külföldi nyelvi tanfolyamokon - mondta az emberi erőforrások minisztere kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
