Újabb politikusok keveredtek plágiumgyanúba Németországban. Alig néhány héttel azután, hogy Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter kénytelen volt lemondani doktori címéről és hivataláról plágiumvád miatt, több német egyetem bejelentette, hogy újabb közszereplők dolgozatában találtak gyanús átvételeket.
Egyre több hazai egyetemen használják a tanárok az online plágiumkereső programot, melynek segítségével kiszűrhető a diplomamunkákba forrásmegjelölés nélkül átemelt - más szerzőktől ellopott - szövegek egy része. A rendszer azonban még nem tökéletes: az idegen nyelvről lefordított szövegeket például nem tudja beazonosítani. Április 23. a könyv és szerzői jogok világnapja.
Az osztrákok többsége szerint egy politikusnak le kell mondania, ha bebizonyosodik, hogy plágiumot követett el - derült ki egy pénteken ismertetett felmérésből.
Doktori címének visszavonását kérte a titulust adományozó bayreuthi egyetemtől a német védelmi miniszter - jelentette hétfőn este a ZDF televízió az intézményre hivatkozva.
Többszörösére nőtt a plagizáló felvételizők száma a brit egyetemeken és főiskolákon: a plágiumkereső programokkal lebuktatott diákok többsége a jelentkezéshez csatolt három-négyoldalas dolgozatba illesztenek be részleteket mások tanulmányaiból, persze forrásmegjelölés nélkül.
Doktori címet Németországban egyetemek adományozhatnak, ez a legmagasabb tudományos fokozat, amelyet kiemelkedő szakmai teljesítménnyel, valamint egy több száz oldal terjedelmű disszertáció megírásával lehet kiérdemelni. Alapfeltétele a doktorátusnak az egyetemi évek alatt mutatott kiváló tanulmányi eredmény, valamint egy doktori konzulens, aki gondozza a doktorandusz munkáját.
Alaposan megtépázhatja a német védelmi miniszter hírnevét és népszerűségét, ha beigazolódik az a több újság által szerdán közölt állítás, amely szerint doktori disszertációjában "idegen tollakkal ékeskedett": anélkül vett át több oldalt kitevő részeket más szerzők műveiből, hogy ezt lábjegyzetben vagy a forrásmunkák jegyzékében feltüntette volna.
Le lehet leplezni a plagizáló, bérírókat foglalkoztató és a "használt" szakdolgozatokat vásároló végzős egyetemistákat és főiskolásokat? Egyáltalán indokolt-e elvárni, hogy a bolognai képzés hároméves alapszakjának elvégzése után egy negyven-ötvenoldalas tudományos munkát mutassanak be a hallgatók? Németországban börtönbüntetést kaptak a bérírók, de vajon itthon működne ez a rendszer? Erről a témáról tartottak vitafórumot a a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.
A skót Edinburgh Egyetemen, amely nem mellékesen évek óta előkelő helyen szerepel a világ legjobb intézményeit rangsoroló listán, néhány év alatt többszörösére nőt a kopipésztelő diákok száma. Az egyetem szerint mindez a rengeteg ázsiai diáknak köszönhető, akiknél ez a fajta „közös munka” elfogadott, bár a nyilvánosságra került esetek azt mutatják, ennél sokkal nagyobb problémáról lehet szó.
Mint minden emberi kapcsolat, a tanár-diák közötti viszony is nagyban függ a felek hozzáállásától. A kényes egyensúly bármikor felbomolhat, ha az egyik fél – például a diák – kellemetlen dolgokat tesz a másik fél – például tanár – számára. Sok esetben a hallgató nincs is tudatában annak, hogy irritálja professzorát. Lássuk hát a kilenc főbűnt, melyet, ha elkerülsz, letérhetsz a biztos utálat felé vezető útról.
