Több mint harmincezer trükköző diák bukott le az egyetemi felvételin
Többszörösére nőtt a plagizáló felvételizők száma a brit egyetemeken és főiskolákon: a plágiumkereső programokkal lebuktatott diákok többsége a jelentkezéshez csatolt három-négyoldalas dolgozatba illesztenek be részleteket mások tanulmányaiból, persze forrásmegjelölés nélkül.
Eduline
Magyarországon nemcsak plagizálnak az időhiánnyal küzdő hallgatók, olykor-olykor bérírók szolgáltatásait is igénybe veszik. Virágzik a szakdolgozatbiznisz, száz-kétszázezer forintért gyakorlatilag bárki kaphat kész szakdolgozatot. Az árakról és a lebukott hallgatóknak járó büntetésről itt olvashatsz.
Egy év alatt több mint harmincezer felvételizőt buktattak le az egyetemi és főiskolai oktatók, valamint a plágiumkereső programok. Úgy tűnik, ezeknek a diákoknak nehézséget jelentett a jelentkezési laphoz csatolandó bemutatkozó dolgozat megírása, abban ugyanis más tanulmányokból, cikkekből és felvételi pályázatokból származó mondatokat-bekezdéseket találtak a fogalmazásokat elbíráló tanárok, írja a Daily Telegraph.
Az Association for Careers Education and Guidance nevű felsőoktatási szervezet főtitkára szerint egyre keményebb a verseny az egyetemi-főiskolai helyekért, többek között ezért emelkedik évről évre a plagizáló diákok száma. „Ma már csak elvétve találhatunk olyan diákot, aki nem tudja használni az internetet. Arra kellene felhívni a figyelmüket, hogy más dolog kutatásra használni az internetet, és megint más forrásmegjelölés nélkül átvenni egész bekezdéseket” – mondta Alan Vincent.
Nem véletlen, hogy a legtöbb brit felsőoktatási intézmény ma már plágiumkereső programokat használ. Amikor 2007-ben először tesztelték a szoftverrel a beérkezett dolgozatokat, a felvételizők öt százaléka bukott le, 2010-ben már harmincezer plágiumgyanús fogalmazást találtak. A plagizáló hallgatók mellett egyre több az bérvizsgázó "szolgáltatásait" igénybe vevő diák is - a virágzó üzletről és a vizsgacsalások "módszereiről" itt olvashatsz.
A diákok dolgozatai egyébként sem túl fantáziadúsak, pedig a személyes motivációról, a pályaválasztás okairól szóló fogalmazás a felvételi egyik legfontosabb része, egy frappáns, jól felépített szöveg azonnal felhívja a leendő hallgatókra az oktatók figyelmét.
A Cambridge-en is egyre több a plagizáló diák
Az Egyesült Királyság második legrégebbi intézményének száz hallgatójából negyvenkilenc plagizál, de még ennél is magasabb az arány a jogi karon, ahol a diákok 62 százaléka ad le olyan esszét, amely eredetileg más szerző munkája. Több hallgató a túlterheltséggel magyarázta a csalást, másik pedig meglepődtek, hogy a forrásmegjelölés nélküli átvétel szabályszegésnek minősül a Cambridge-en.
Cambridge: még Nagy-Britannia egyik legjobb egyetemén is próbálkoznak a plagizáló diákok
Az intézmény közleményében azt írta, egyáltalán nem biztos, hogy a plagizálókat engedik majd záróvizsgázni, a hamisítók kiszűrésére pedig egy plágiumkereső programot adnak minden oktatónak. Az egyetemi plágiumbotrányokról és az összeollózott dolgozatokért járó böntetésről bővebben itt olvashatsz.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
