Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Többszörösére nőtt a plagizáló felvételizők száma a brit egyetemeken és főiskolákon: a plágiumkereső programokkal lebuktatott diákok többsége a jelentkezéshez csatolt három-négyoldalas dolgozatba illesztenek be részleteket mások tanulmányaiból, persze forrásmegjelölés nélkül.
Magyarországon nemcsak plagizálnak az időhiánnyal küzdő hallgatók, olykor-olykor bérírók szolgáltatásait is igénybe veszik. Virágzik a szakdolgozatbiznisz, száz-kétszázezer forintért gyakorlatilag bárki kaphat kész szakdolgozatot. Az árakról és a lebukott hallgatóknak járó büntetésről itt olvashatsz.
Egy év alatt több mint harmincezer felvételizőt buktattak le az egyetemi és főiskolai oktatók, valamint a plágiumkereső programok. Úgy tűnik, ezeknek a diákoknak nehézséget jelentett a jelentkezési laphoz csatolandó bemutatkozó dolgozat megírása, abban ugyanis más tanulmányokból, cikkekből és felvételi pályázatokból származó mondatokat-bekezdéseket találtak a fogalmazásokat elbíráló tanárok, írja a Daily Telegraph.
Az Association for Careers Education and Guidance nevű felsőoktatási szervezet főtitkára szerint egyre keményebb a verseny az egyetemi-főiskolai helyekért, többek között ezért emelkedik évről évre a plagizáló diákok száma. „Ma már csak elvétve találhatunk olyan diákot, aki nem tudja használni az internetet. Arra kellene felhívni a figyelmüket, hogy más dolog kutatásra használni az internetet, és megint más forrásmegjelölés nélkül átvenni egész bekezdéseket” – mondta Alan Vincent.
Nem véletlen, hogy a legtöbb brit felsőoktatási intézmény ma már plágiumkereső programokat használ. Amikor 2007-ben először tesztelték a szoftverrel a beérkezett dolgozatokat, a felvételizők öt százaléka bukott le, 2010-ben már harmincezer plágiumgyanús fogalmazást találtak. A plagizáló hallgatók mellett egyre több az bérvizsgázó "szolgáltatásait" igénybe vevő diák is - a virágzó üzletről és a vizsgacsalások "módszereiről" itt olvashatsz.
A diákok dolgozatai egyébként sem túl fantáziadúsak, pedig a személyes motivációról, a pályaválasztás okairól szóló fogalmazás a felvételi egyik legfontosabb része, egy frappáns, jól felépített szöveg azonnal felhívja a leendő hallgatókra az oktatók figyelmét.
A Cambridge-en is egyre több a plagizáló diák
Az Egyesült Királyság második legrégebbi intézményének száz hallgatójából negyvenkilenc plagizál, de még ennél is magasabb az arány a jogi karon, ahol a diákok 62 százaléka ad le olyan esszét, amely eredetileg más szerző munkája. Több hallgató a túlterheltséggel magyarázta a csalást, másik pedig meglepődtek, hogy a forrásmegjelölés nélküli átvétel szabályszegésnek minősül a Cambridge-en.
Az intézmény közleményében azt írta, egyáltalán nem biztos, hogy a plagizálókat engedik majd záróvizsgázni, a hamisítók kiszűrésére pedig egy plágiumkereső programot adnak minden oktatónak. Az egyetemi plágiumbotrányokról és az összeollózott dolgozatokért járó böntetésről bővebben itt olvashatsz.