Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A gyakorlatban nem biztosított a gyerekeket az iskolában ért bántalmazások kivizsgálása, a bántalmazó pedagógusokkal szembeni fellépés - állapította meg az alapvető jogok biztosa egy egyedi ügy kapcsán.
Nagyon sok a kérdés az iskolaérettségi vizsgálatok átalakításával kapcsolatban, ezért az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatot indít az ügyben - írja a hvg.hu.
Az alapvető jogok biztosa és helyettesei arra kérik a 2019-es európai parlamenti választásokon listát állító valamennyi jelölő szervezetet és jelöltet, hogy a kampány során tartózkodjanak a gyermekek szerepeltetésétől rendezvényeiken, a velük és róluk készült képek kampánycélú felhasználásától, illetve az iskolák és óvodák népszerűségnövelő szándékú látogatásától.
Az alapvető jogok biztosa szerint többszörösen is mulasztott egy budapesti iskola, amikor nem ismerte fel két tanuló súlyos konfliktushelyzetét, illetve nem előzte meg annak kialakulását, a helyzet rendezésére pedig nem a megfelelő pedagógiai és jogi megoldást választotta.
Az ombudsman szerint jogszabályi hiányosságok, szakemberhiány és a nem megfelelő tájékoztatás együttesen okoz nehézséget a speciális nevelési igényű gyerekek integrált óvodai nevelésében.
Az alapvető jogok biztosa szerint a családi pótlék szüneteltetésére vonatkozó szabályozás nem kellően egyértelmű a jogalkalmazók számára, ezért az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult.
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön az MTI-vel.
Székely László alapjogi biztos nemrég azt írta, alapjogot sérthet, hogy bár középiskolában nem mindenhol követelmény, 2020-tól már középfokú nyelvvizsga kell a felsőoktatásba való bekerüléshez. Székely szerint a feltétele sincs meg a közoktatásban annak, hogy ilyen szintre jussanak a diákok. A szakképzésben érdekelt kamara elnöke szerint azonban igenis szükséges ez a szűrő.
Az alapvető jogok biztosa szerint inkább a nyelvtanulás lehetőségét kéne megteremteni mindenhol, csak utána kéne nyelvvizsgához kötni a felsőoktatási felvételit. A mostani rendelet azonban alapjogi aggályokat vet fel. Ha hallgat a kormány a biztosra, nem kell középfokú nyelvvizsga a továbbtanuláshoz a mostani kilencedikeseknek.
Jogszabály-módosítást javasol az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzatok is delegálhassanak tagot az iskolai intézményi tanácsokba. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem lát elvi akadályt a módosítás előtt, a biztos és helyettese valamennyi érdekelt bevonását kéri az előkészítésbe - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel.
Persze nyilván nem azon gyerekek szülei, akiknek félmeztelenül kellett bizonygatni, hogy nem ők koszolták össze a vécét. Az ombudsman szerint nem lett volna túlzás, ha kirúgják a tanárokat.
Az alapvető jogok biztosa szerint nincsenek összhangban az egyetemek és főiskolák oktatásszervezési ciklusaival azok a határidők, amelyeken belül el kell bírálni a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggő jogorvoslati kérelmeket. Ez akadályozza, hogy egy sikeresen fellebbező diák még a képzési időszak kezdete előtt beiratkozhasson.