Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön az MTI-vel.
Az alapjogi biztos egy, a makói katolikus iskolából kizárt, nyolcéves tanuló esetével kapcsolatban ismertette álláspontját. Székely László ombudsman vizsgálata súlyos visszásságokat mutatott ki: az elsős gyerekkel szemben többször jogszerűtlenül kezdeményeztek fegyelmi eljárást, majd zárták ki az iskolából.
A biztos jelentése szerint nem tárták fel, mi váltott ki agresszivitást a gyerekből, és nem derült ki, hogy iskolapszichológus hiányában milyen segítséget nyújtottak neki magatartásának megváltoztatásához. A dokumentum sorolja és elemzi az iskola nyomásgyakorlásának módozatait a szabálytalanul lefolytatott egyeztető eljárástól kezdve a fegyelmi eljárás jogszerűtlen körülményein át egészen a kizáró fegyelmi büntetés azonnali hatályba léptetéséig.
Az iskola fenntartója, a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság tovább súlyosbította a hibák és mulasztások miatt kialakult helyzetet a jogi szabályozás figyelmen kívül hagyásával - tették hozzá. Az ombudsmani jelentésében felhívták a figyelmet arra: a feltárt jogsérelmek egy része már a jogalkotás szintjén megelőzhető lett volna. Ezért az ombudsman szerint összhangba kell hozni a fegyelmi határozat kihirdetésének jogintézményét a törvénnyel, és meg kellene alkotni a diákönkormányzat véleményezési jogával kapcsolatos szabályozást.
A tényállás megfelelő tisztázása érdekében pótolni kellene a sértettek és a tanúk meghallgatására vonatkozó külön szabályokat is - sorolták. Mindezek miatt a biztos - amellett, hogy az iskola igazgatójának és fenntartójának megküldte javaslatait - azt kérte Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, hogy kezdeményezze a fegyelmi eljárás jogi szabályozásának kiegészítését, az iskolapszichológusok kötelező létszámáról szóló szabályok felülvizsgálatát, valamint a tanulók magatartási problémáinak kezelésével kapcsolatos kurzus elvégzésének kötelező beillesztését a pedagógusok képzésébe, továbbképzésébe.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
