Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
A héten megalakult a kórházban rekedt gyerekek helyzetét rendező Szakmai Tanácsadó és Koordináló Testület – jelentette be a Facebookon Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter.
A szaktárca adatai szerint az általuk vizsgált időpontban mintegy 320 csecsemő és kisgyerek van kórházban, közülük 256-an kizárólag azért, mert nem sikerült időben biztonságos gondozási helyet találni nekik. Az érintett gyerekek átlagosan 105 napot töltenek egészségügyi intézményben, mielőtt családjukhoz, nevelőszülőhöz, örökbefogadó családhoz vagy más gondozási helyre kerülhetnének.
Egy egészséges csecsemőnek ugyanis nem kórházi ágyra, hanem folyamatos gondoskodásra, biztonságos kötődésre és kiszámítható családi környezetre van szüksége. Magyarországon mégis gyermekek százai töltenek hosszú hónapokat egészségügyi intézményekben úgy, hogy kórházi ellátásukat már nem betegségük indokolja
– írta Kátai-Németh, megjegyezve: ez nem adminisztratív hiba, hanem hosszú évek alatt felhalmozódott rendszerprobléma.
„A korábbi kormányzat nem rendezte a súlyos ellátási kapacitáshiányokat és engedte, hogy a családmegtartó szolgáltatások hálózata ellehetetlenüljön. A kórházak így sok esetben a gyermekvédelmi rendszer kényszerű várótermeivé váltak. Ennek árát a gyerekek fizették meg” – tette hozzá.
Dr. Gyurkó Szilvia, a testületet összefogó Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára arról tájékoztatott, hogy már július elején elindították az programot, amely gyerekenként tekinti át, miért maradt a csecsemő vagy kisgyerek a kórházban, hol akadt el a hatósági eljárás, milyen támogatást kapott a család, és mi szükséges ahhoz, hogy a gyerek a lehető legrövidebb időn belül biztonságos, lehetőleg családi környezetbe kerülhessen.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
