A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
A rövid válasz az, hogy önmagában azért, mert egy pont hiányzott, nem lehet megváltoztatni a felvételi eredményt. Ha azonban pontszámítási vagy eljárási hiba történt, több jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll.
A felsőoktatási felvételiben nincs méltányossági alapon történő felvétel. A ponthatárokat minden képzésen a jelentkezők eredményei alapján állapítják meg, ezért a ponthatárt utólag nem módosítják azért, mert valaki nagyon közel került hozzá.
A jogorvoslat nem a ponthatár, hanem a besorolási döntés ellen irányulhat.
Erre akkor lehet szükség, ha például:
A Felvi tájékoztatója szerint a felsőoktatási felvételi eljárásban kétféle jogorvoslat létezik.
1. Hivatalból induló jogorvoslat
Ebben az esetben a jelentkezőnek nincs külön teendője. Ha az Oktatási Hivatal vagy az érintett felsőoktatási intézmény a besorolási döntés közlését követő 15 napon belül olyan számítási vagy eljárási hibát talál, amely kihatott a felvételi eredményre, a Hivatal saját hatáskörben módosítja a besorolási döntést.
Erről a jelentkezőt külön értesítik, a módosított határozat pedig megjelenik az E-felvételi felületén is. Ez a helyzet például akkor fordulhat elő, ha egy felsőoktatási intézmény saját ellenőrzése során észreveszi, hogy egyes jelentkezők pontjait hibásan állapította meg, és ezt jelzi az Oktatási Hivatalnak.
2. Mit tehettek, ha ti veszitek észre a hibát?
Ha szerintetek a pontszámítás vagy az eljárás során történt hiba, jelzést tehettek az Oktatási Hivatal felé. Ehhez a jogorvoslati időszakban az E-felvételi Kérvénytárából letölthető „Tájékoztatás kérése a besorolási döntés kézhezvételét követően” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni, majd azt az E-felvételi Jogorvoslati kérelem menüpontjában feltölteni.
A jelzésnek azonban részletesnek kell lennie. Nem elegendő azt írni, hogy "Szerintem rosszul számolták a pontjaimat." A jelentkezőnek pontosan meg kell jelölnie, hogy:
Az Oktatási Hivatal minden beérkezett jelzést megvizsgál. Ha megállapítja, hogy valóban számítási vagy eljárási hiba történt, saját hatáskörben módosítja a besorolási döntést. Ha viszont nem talál jogszabálysértést vagy hibát, a jelentkező erről is írásos tájékoztatást kap.
Fontos, hogy új dokumentumokat ilyenkor már nem lehet benyújtani. A jogorvoslati eljárás nem arra szolgál, hogy valaki utólag pótolja azokat az igazolásokat vagy dokumentumokat, amelyeket a felvételi eljárás során nem töltött fel. Ha például egy nyelvvizsga-bizonyítvány vagy más, pontot érő igazolás nem került feltöltésre a megadott határidőig, azt a jogorvoslati eljárásban már nem veszik figyelembe.
A Felvi szerint a másik jogorvoslati forma a kérelemre induló jogorvoslat, vagyis a közigazgatási per. Ez már bírósági eljárás, amelyet a jelentkező kezdeményezhet a besorolási döntés ellen.
A Felvi ugyanakkor egy fontos dologra is felhívja a figyelmet: érdemes alaposan mérlegelni, hogy valaki először jelzést tesz-e az Oktatási Hivatalnak, vagy rögtön közigazgatási pert indít.
Ennek oka, hogy előfordulhat, hogy az Oktatási Hivatal a jelzés alapján nem módosítja a döntést, erről azonban csak akkor érkezik válasz, amikor már lejárt a közigazgatási per megindításának határideje.
Éppen ezért a Felvi azt javasolja, hogy a jelentkezők vagy jelzést tegyenek, vagy keresetlevelet nyújtsanak be, és ha bizonytalanok abban, melyik a megfelelő út, inkább a keresetlevél benyújtását válasszák, mert így biztosan nem maradnak le a bírósági jogorvoslat lehetőségéről.
Jelentősen átrendeződtek az idei gyógypedagógia alapképzések ponthatárai. Míg tavaly az ELTE volt az egyetlen intézmény, ahol 340 pont fölé kellett kerülni a bejutáshoz, idén minimum ennyi már öt egyetemre való bejutáshoz is kellett, a legnagyobb emelkedést pedig a Pázmány könyvelhette el: a ponthatár egyetlen év alatt 144 ponttal nőtt.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
