A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
A rövid válasz az, hogy önmagában azért, mert egy pont hiányzott, nem lehet megváltoztatni a felvételi eredményt. Ha azonban pontszámítási vagy eljárási hiba történt, több jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll.
A felsőoktatási felvételiben nincs méltányossági alapon történő felvétel. A ponthatárokat minden képzésen a jelentkezők eredményei alapján állapítják meg, ezért a ponthatárt utólag nem módosítják azért, mert valaki nagyon közel került hozzá.
A jogorvoslat nem a ponthatár, hanem a besorolási döntés ellen irányulhat.
Erre akkor lehet szükség, ha például:
A Felvi tájékoztatója szerint a felsőoktatási felvételi eljárásban kétféle jogorvoslat létezik.
1. Hivatalból induló jogorvoslat
Ebben az esetben a jelentkezőnek nincs külön teendője. Ha az Oktatási Hivatal vagy az érintett felsőoktatási intézmény a besorolási döntés közlését követő 15 napon belül olyan számítási vagy eljárási hibát talál, amely kihatott a felvételi eredményre, a Hivatal saját hatáskörben módosítja a besorolási döntést.
Erről a jelentkezőt külön értesítik, a módosított határozat pedig megjelenik az E-felvételi felületén is. Ez a helyzet például akkor fordulhat elő, ha egy felsőoktatási intézmény saját ellenőrzése során észreveszi, hogy egyes jelentkezők pontjait hibásan állapította meg, és ezt jelzi az Oktatási Hivatalnak.
2. Mit tehettek, ha ti veszitek észre a hibát?
Ha szerintetek a pontszámítás vagy az eljárás során történt hiba, jelzést tehettek az Oktatási Hivatal felé. Ehhez a jogorvoslati időszakban az E-felvételi Kérvénytárából letölthető „Tájékoztatás kérése a besorolási döntés kézhezvételét követően” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni, majd azt az E-felvételi Jogorvoslati kérelem menüpontjában feltölteni.
A jelzésnek azonban részletesnek kell lennie. Nem elegendő azt írni, hogy "Szerintem rosszul számolták a pontjaimat." A jelentkezőnek pontosan meg kell jelölnie, hogy:
Az Oktatási Hivatal minden beérkezett jelzést megvizsgál. Ha megállapítja, hogy valóban számítási vagy eljárási hiba történt, saját hatáskörben módosítja a besorolási döntést. Ha viszont nem talál jogszabálysértést vagy hibát, a jelentkező erről is írásos tájékoztatást kap.
Fontos, hogy új dokumentumokat ilyenkor már nem lehet benyújtani. A jogorvoslati eljárás nem arra szolgál, hogy valaki utólag pótolja azokat az igazolásokat vagy dokumentumokat, amelyeket a felvételi eljárás során nem töltött fel. Ha például egy nyelvvizsga-bizonyítvány vagy más, pontot érő igazolás nem került feltöltésre a megadott határidőig, azt a jogorvoslati eljárásban már nem veszik figyelembe.
A Felvi szerint a másik jogorvoslati forma a kérelemre induló jogorvoslat, vagyis a közigazgatási per. Ez már bírósági eljárás, amelyet a jelentkező kezdeményezhet a besorolási döntés ellen.
A Felvi ugyanakkor egy fontos dologra is felhívja a figyelmet: érdemes alaposan mérlegelni, hogy valaki először jelzést tesz-e az Oktatási Hivatalnak, vagy rögtön közigazgatási pert indít.
Ennek oka, hogy előfordulhat, hogy az Oktatási Hivatal a jelzés alapján nem módosítja a döntést, erről azonban csak akkor érkezik válasz, amikor már lejárt a közigazgatási per megindításának határideje.
Éppen ezért a Felvi azt javasolja, hogy a jelentkezők vagy jelzést tegyenek, vagy keresetlevelet nyújtsanak be, és ha bizonytalanok abban, melyik a megfelelő út, inkább a keresetlevél benyújtását válasszák, mert így biztosan nem maradnak le a bírósági jogorvoslat lehetőségéről.
Jelentősen átrendeződtek az idei gyógypedagógia alapképzések ponthatárai. Míg tavaly az ELTE volt az egyetlen intézmény, ahol 340 pont fölé kellett kerülni a bejutáshoz, idén minimum ennyi már öt egyetemre való bejutáshoz is kellett, a legnagyobb emelkedést pedig a Pázmány könyvelhette el: a ponthatár egyetlen év alatt 144 ponttal nőtt.
A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.
A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A gyerekek válaszait összegyűjtik, és azokat kutatók dolgozzák majd fel.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
