Könnyen rögös útra tévedhetnek azok a felvételire készülő diákok, akik nem néznek jól körül az egyetemek-főiskolák kínálatában, és az sem árt, ha ismerik az utóbbi pár év felvételi eredményeit.
Mi az a regisztrációs levél? Mikor lesznek a szóbeli érettségik? Mi a végső határideje a dokumentumpótlásoknak? Meddig lehet módosítani a jelentkezési sorrenden? Itt összegyűjtöttük a legfontosabb határidőket amikre érdemes figyelni a 2010-es felvételi eljárás során.
Fontos, hogy ne csak jól tudjuk a nyelvet, de ismerjük az esszéírás lépéseit, formális és tartalmi szabályait, illetve az egyes esszétípusokat. Ha ezeket jól elsajátítottuk, az már fél siker a nyelvvizsgán. A következőkben a legfontosabb tudnivalókat tekintjük át, egy-két praktikus tanáccsal kiegészítve.
Az Euro nyelvvizsgákban szinte mindig jelen van az esszé az íráskészség mérésének választható feladatai között. Sokan félnek ezt választani, pedig szinte az egyik legkönnyebb műfaj a jól megragadható és könnyen elsajátítható szabályszerűségei miatt - a következőkben az ezzel kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze az Euroexam tanára.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint etikátlan, hogy a felsőoktatási intézményekben az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy alapképzésben középfokú "C" típusú nyelvvizsgát tett - közölte Keszei Sándor, az MSZOE elnöke hétfőn. A szülői szervezet többek között a nyelvvizsgáért adott többletpontok eltörlését javasolja.
A képzés idén már az előkelő hetedik helyet foglalja el az elsőhelyes jelentkezők preferenciái alapján készített listán. A szakra jelentkezők intézményválasztása viszonylag kiegyensúlyozott, a képzést meghirdető 12 egyetem és főiskola között nincsenek szakadékszerű eltérések. A jelentkezők 96 százaléka férfi és 77 százaléka semmilyen nyelvvizsgával nem rendelkezik - derül ki az Educatio Nonprofit Kft. legfrissebb elemzéséből.
Vizsgatippek sorozatunkban olyan tipikus feladatokat veszünk sorra, amelyekkel nagy valószínűséggel találkozhatsz ha beülsz egy nyelvvizsgára. Tanárok segítenek abban, hogy alaposan felkészülhess a vizsgákra és onnan a lehető legjobb eredménnyel távozhass.
Az „Olvasási” vagy „Olvasott szöveg értési” feladatok sikeres megoldásának kulcsa gyakran annak eldöntése, hogy a feladatban szereplő szöveg vagy szövegek általános, vagy egyes részleteik pontos megértésére van-e szükség. Ezekben a vizsgafeladatokban az idő fontos tényező. Ezért, aki ismeri a vizsgát és az adott feladattípust, biztosan nem esik abba a hibába, hogy minden szót megrágva, betűről-betűre küzdje át magát egy szövegen, amikor csupán a szöveg általános mondanivalóját, vagy néhány, a feladat kérdéseire választ adó részletes információt kell kiszűrni.
Nyelvvizsga hiánya miatt a végzett főiskolások csaknem fele nem kapta meg a diplomáját Nyíregyházán - írta a Kelet-Magyarország szerdán.
Számos területen, így a gazdaságban, az idegenforgalomban és a vendéglátó-iparban ma már szinte lehetetlen elhelyezkedni komoly nyelvtudás nélkül. A gazdasági irányú egyetemeken és főiskolákon, minimum egy, máshol két szakmai nyelvvizsga megszerzése a diploma kimeneti feltétele. Ezt a legtöbb iskolában nem lehet mással kiváltani, néhány egyetemen azonban az általános felsőfokú nyelvvizsgát is elfogadják. Mit tegyen hát a diák? Ebben segít eligazodni a Business Focus Gazdasági Nyelvstúdió intézményvezetője, Csókayné Fényi Andrea:
2009-ben a felsőoktatási felvételin a 400 + 80-as pontozási rendszer érvényesül. A HVG Diploma 2009 különszámából kiderül, hogy ez a sok pont hogyan adódik össze.
Nyelvvizsgával kapcsolatos általános kérdésekre a válaszok az Oktatási Hivatal honlapjáról
A NYAK oldalán megjelent információk szerint az a vizsgázó, aki bármelyik államilag elismert nyelvvizsgarendszerben az ország bármelyik vizsgahelyén 2009. január 2. után nyelvvizsgát tesz, sikeres vizsgáról csak akkor kaphat bizonyítványt, ha minden egyes vizsgarészben (olvasás, írás, hallás, beszéd és - kétnyelvű vizsga esetén – a közvetítés) eléri a maximális pontszámnak legalább a 40%-át.
A tavalyi csaknem 47 százalékos aránnyal szemben az idei felvettek 44,6 százaléka rendelkezett valamilyen fokozatú nyelvvizsgával - derült ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ legfrissebb elemzéséből. Ha alacsony százalékponttal is, de csökkent tehát a felsőoktatásba bekerülők nyelvtudásszintje, legalábbis ami a nyelvvizsga bizonyítványt illeti.
Hiába feltétele évek óta a diploma átvételének a nyelvvizsga, sok hallgató még mindig annak hiánya miatt nem kapja kézhez oklevelét - adta hírül az Inforádió. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint a probléma orvoslásához az oktatás minden szereplőjét be kell vonni a kérdésbe.
Az ITK Origó Magyarországon kifejlesztett, általános nyelvi tudást mérő, kétnyelvű vizsgarendszer. A következő nyelvekből kínál vizsgákat: angol, német, latin, francia, spanyol, orosz, eszperantó, olasz, bolgár, horvát, lengyel, lovári (cigány), beás (cigány), szerb, szlovák, román, szlovén, török, héber, finn, újgörög.
