Az orosz parlament alsóháza pénteken elfogadta a munkavállaló bevándorlókat nyelvvizsgára kötelező törvénymódosítást.
Az orosz parlament alsóháza pénteken elfogadta a munkavállaló bevándorlókat nyelvvizsgára kötelező törvénymódosítást. A jogszabály azokra a migránsokra vonatkozik, akik vízum nélkül utazhatnak be az Oroszországi Föderáció területére, de a munkavállaláshoz engedélyt kell szerezniük. Hogyan tanulhattok oroszul otthonról, ingyen? A legjobb online kurzusokról itt olvashatjátok el összefoglalónkat.
Elsősorban a volt szovjet tagköztársaságok állampolgárait érinti az új szabályozás. Közülük is azokat, akik ingatlanüzemeltető cégeknél, a kiskereskedelemben vagy a szolgáltató ágazatban dolgoznak.
A december elsején életbe lépő jogszabály szerint nekik állami nyelvvizsgát kell tenniük, bizonyítandó, hogy legalább alapszinten tudnak oroszul. Emellett rendelkezniük kell általános iskolai végzettséget igazoló dokumentummal is.
Moszkvába és az orosz nagyvárosokba elsősorban a közép-ázsiai és kaukázusi köztársaságokból érkeznek a munkavállaló bevándorlók, de sokan vannak a moldovaiak és fehéroroszok is. Utóbbiakra és a dél-oszét bevándorlókra nem vonatkozik az új szabályozás, mivel országaikban az orosz államnyelvnek minősül.
A Szövetségi Migrációs Szolgálat adatai szerint Oroszországban 9,2 millió bevándorló él. Közülük 1,2 millióan dolgoznak törvényesen, 4,3 millióan azonban nem rendelkeznek munkavállalási engedéllyel.
Nem hivatalos adatok szerint legalább másfél millió tádzsik dolgozik Oroszországban, és évente 2-4 milliárd dollárnak megfelelő összeget küldenek haza, amely egymillió honfitársuk megélhetését fedezi.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
