Tényleg be lehet kerülni egyetemre 280 ponttal? Itt a válasz
Olvasói kérdésre válaszolunk.
Olvasói kérdésre válaszolunk.
Már nem sokat kell várni a 2017-es ponthatárokra, sokan azonban még most sincsenek tisztában minden felvételi szabállyal. Eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket.
A keresztféléves felvételi eljárásban így számolják a pontokat.
Mennyi lesz a minimum ponthatár a keresztféléves felvételi eljárásban?
Legalább hány pontot kell szereznetek 2016-ban, ha be szeretnétek kerülni egyetemre? Milyen eredményeket lehet beszámítani?
2016-tól kivétel nélkül minden mesterképzés alapfeltétele lesz legalább egy középfokú komplex nyelvvizsga megléte. A lépés főleg azokat érintheti érzékenyen, akik korábban végeztek alapképzésen, amikor még nem volt követelmény a középfokú nyelvtudás.
Milyen lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon jövőre?
Jövőre tovább emelkedik a felvételi minimumponthatár: azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 300, a felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek pedig 260 pontot kell majd összegyűjteniük, különben esélyük sem lesz bekerülni a felsőoktatásba.
Az idei felvételin 280-nál húzták meg a minimumponthatárt, ami azt jelenti, hogy még fizetős képzésre sem kerülhet be senki, ha ennél kevesebb pontja van. Ennél magasabb ponthatárt azonban megállapíthatnak az egyetemek.
Kevesebb mint két hónap múlva kiderül, ki kezdheti meg az egyetemi, főiskolai tanulmányait szeptemberben. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pontszámításról és a ponthatárhúzásról.
Mit jelent a minimumponthatár és mi számít bele? Milyen eredményt kell elérniük azoknak, akik alapképzésre, és azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?
Milyen lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon jövőre? Mi a helyzet a felsőoktatási szakképzésekkel? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
2016-tól már csak azok kerülhetnek be osztott mesterképzésre, akiknek van legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgájuk.
Mit jelent, ha az e-felvételi azt mutatja, hogy nulla pontot szereztetek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Mire számíthatnak azok, akik 2015-ben érettségiznek és felvételiznek? Összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat, amelyek a végzős középiskolásokat, illetve az egyetemre, főiskolára jelentkezőket is érintik.
Több ezer felvételiző terveit húzta keresztül a felsőoktatási államtitkárság azzal, hogy tavaly 240-ről 260-ra emelte az alap- és osztatlan képzéseken a minimumponthatárt. A következő években még nehezebb dolga lesz annak, aki főiskolán vagy egyetemen szeretne továbbtanulni, jövőre ugyanis ismét emelkedhet a bejutáshoz szükséges ponthatár - aki ezt nem éri el, fizetős képzésre sem kerülhet be.
Elég a 260, vagy jó lenne összegyűjteni 430-440 pontot? Milyen ponthatárokat húznak majd az idei felvételin? Van, amit már most tudunk - a többi csak júliusban derül ki.
Megjelent a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése, benne több új szakkal és tudnivalóval - a legfontosabb módosítás, hogy az egyetemek és főiskolák akkor is húzhatnak 260-asnál magasabb ponthatárt, ha a férőhelyek számánál kevesebb diák jelentkezett az adott képzésre.
Milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Hány ponttal lehet állami ösztöndíjas helyet szerezni a 2014-es felvételin? Milyen végzettséggel lehet felsőoktatási szakképzésre jelentkezni? Itt vannak a leggyakoribb kérdések és a válaszok.