A négy leggyakoribb tévhit a 2017-es egyetemi felvételiről

Már nem sokat kell várni a 2017-es ponthatárokra, sokan azonban még most sincsenek tisztában minden felvételi szabállyal. Eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket.

  • Eduline

1. 280 ponttal is

be lehet kerülni az egyetemre

Mert ennyi a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon? A minimumponthatár csak azt jelzi, hogy ennél gyengébb érettségi és tanulmányi eredménnyel egyetlen egyetem vagy főiskola képzését sem kezdhetitek el - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában.

A legtöbb szakon ennél azonban idén is jóval magasabbak lesznek a ponthatárok, az igazán népszerű alap- és osztatlan képzéseken általában a 400-at is meghaladják - a tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.

2. A központi ponthatár

nem változhat

Idén is egy sor képzésen állapítottak meg központi ponthatárokat (ezek természetesen az államilag finanszírozott képzési helyekre vonatkoznak). A központi ponthatár lényege, hogy az alatt az intézmények nem vehetnek fel diákokat állami ösztöndíjas képzésre az adott szakra.

Az elmúlt években többször előfordult, hogy változtak az előzetesen meghúzott ponthatárok - felfelé és lefelé is változtak már, úgyhogy idén is történhet ilyen.

3. A fizetős szakokon sokkal alacsonyabbak

a ponthatárok

Nem feltétlenül: ha magas pontszámú jelentkezők jelölik meg a fizetős képzést, a végső ponthatár is ehhez igazodik majd. Ugyanez a helyzet a népszerű, de csak fizetős formában induló szakokon is.

4. A tavalyi ponthatároknál biztosan

magasabbak lesznek az idei ponthatárok

A ponthatárok az adott képzés kapacitásszámától, a jelentkezők számától és pontszámától függ, vagyis nem lehet ilyet állítani. Persze az tény, hogy vannak olyan slágerszakok, ahová évek óta csak 350-400 fölötti pontszámmal lehet bekerülni, de ezeke a képzéseken jellemzően központi ponthatárok vannak.

Hozzászólások

Klebelsberg Központ: még a kinevezése előtt visszalépett a veszprémi tankerület élére kiválasztott pályázó

Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

PDSZ: „A folyamat egyik legsúlyosabb problémája az átláthatóság hiánya”

Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.