Mit jelent a minimumponthatár és mi számít bele? Milyen eredményt kell elérniük azoknak, akik alapképzésre, és azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?
Várhatóan július 23-án húzzák a ponthatárokat az idei felvételin: azok azonban, akik nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt, már ezelőtt elbúcsúzhatnak a felsőoktatástól. Ők egyetlen szakra, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhetnek be.
2015-ben azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 280 pontot kell gyűjteniük az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgaért és az OKJ-s végzettségért kapható pontokkal együtt, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül. A felsőoktatási szakképzéseken 240 a ponthatár, ebbe csak az emelt szintű érettségiért járó pontokat lehet beszámítani. A mesterképzésre jelentkezőknek 100-ból minimum 50 pontot kell elérniük.
Elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, államis helyet szerezhetnek. A szakos kapacitást a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az adott szaknál nézhettek meg, azt mutatja, hogy az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. A szakos kapacitás és a felvételizők eredménye alapján ugyanakkor a minimálisnál jóval magasabb ponthatár is kialakulhat.
A végleges ponthatár mindig a szakos kapacitásba utolsóként beférő jelentkező pontszáma lesz. Igaz ez azon a 41 szakon is, amelyeken nem minimumponthatárt, hanem előzetes központi ponthatárt állapítottak meg az állami ösztöndíjas képzésen.
A jelenlegi állás szerint a minimumponthatár utoljára 2016-ban emelkedik majd: az alap- és osztatlan képzéseken 300, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 260 pontra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|