Elfogadta az új felsőoktatási törvény alapelveit a kormány
Jóváhagyták a felsőoktatás problématérképéről és az ágazat átalakításának alapelveiről szóló jelentést a pénteki kormányülésen.
Jóváhagyták a felsőoktatás problématérképéről és az ágazat átalakításának alapelveiről szóló jelentést a pénteki kormányülésen.
Az oktatás területét érintő változások sorában első helyen szerepel a pedagógusok képzésének átalakítása, megbecsülésüknek, társadalmi rangjuknak és anyagi elismertségüknek visszaadása - jelentette ki a nemzeti erőforrás miniszter kedden Keszthelyen, a Vajda János Gimnázium tanulóinak szervezett felsőoktatási tájékoztató megnyitóján.
A felsőoktatási reform során szükséges, hogy a gazdasági élet szereplői megfelelő prognózisokat adjanak a munkaerő-piaci igényekről - mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára kedden Budapesten, azon a vitafórumon, amelyen a készülő felsőoktatási törvényt vitatták meg a gazdasági szereplőkkel.
Négy vizsgalehetőséget engedélyezne az egyetemistáknak és főiskolásoknak az új felsőoktatási törvény tervezetének december 14-i keltezésű verziója – legalábbis ez áll az fn.hu birtokába került változatban, amely a hírportál szerint alig különbözik az eredeti szövegtől.
A román parlament elfogadta kedden az oktatási törvénytervezetet, miután úgy döntött, folytatja a korábban félbeszakadt felelősségvállalási folyamatot, és az ellenzék visszavonta a beterjesztett bizalmatlansági indítványt.
Fokozatosan szabad csak szélesebb körben előírni az emelt szintű érettségit, időt hagyva a diákoknak és az iskoláknak felkészülni a szigorúbb követelményekre – így nyilatkozott Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, a parlament oktatási bizottságának elnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában péntek reggel.
Kevesebb hallgató vehet részt a felsőoktatási döntéshozó testületek munkájában, az egyetemi docenseket pedig a mindenkori miniszter nevezheti ki: többek között ilyen változásokra lehet számítani, ha a felsőoktatási törvény tervezete a jelenlegi formájában kerül az országgyűlés elé. A koncepció egyelőre még csak vitaanyag, ám ha nem módosítják több helyen, súlyosan csorbulni fog a felsőoktatási intézmények autonómiája – állítják hallgatók és szakértők.
Az új felsőoktatási törvényt a tervek szerint már januárban elfogadhatja a kormányülés, s a végső szövegezés után még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament - mondta szerdán a felsőoktatás változásairól tartott szegedi előadása előtt Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek .
A főiskolákat és a technikumokat is megszüntetné az elfogadás előtt álló ukrán felsőoktatási törvény: változást a jövő évtől hozhat a dokumentum, mely a bachelor fokozatot négy-ötéves tanulmányi idő után tenné elérhetővé, a mesterdiploma feltételeként pedig még plusz kétéves időszakot írna elő. Előbbit az egyetemeken is, utóbbit már csak az akadémiákon szerezhetnék meg a hallgatók.
A következő év tavaszán kerülhet a Parlament elé, és az ülésszak végére megszülethetnek az oktatáshoz kapcsolódó új törvények - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón.
Pozitívum lenne, ha valóban „vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbuszok” járhatnák az országot, és „utazó szakértők” vizsgálhatnák a gyerekek iskolaérettségét – mondta a Hírszerzőnek Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, aki beszélt a közoktatási és felsőoktatási törvényt kidolgozó szakemberek „anonimitásáról”, és arról is, hogy miért hagyták ki az egyeztetésekből a pedagógus szakszervezeteket.
Közeledtek az álláspontok az új felsőoktatási törvény hallgatókra vonatkozó passzusait illetően Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és a hallgatók pénteki találkozóján, Budapesten.
A felsőoktatásba jutás feltételévé tenné a nyelvvizsgát a rektorok egy része.
A felsőoktatás helyett előbb a közoktatást kellene megreformálni - mondta Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke pénteken az MTI-nek.
Több főiskola és egyetem lehúzhatja a rolót, ha a következő években nem tudja teljesíteni az új felsőoktatási törvény tervezetében szereplő elvárásokat: van, ahol a tudományos fokozattal rendelkező oktatók, máshol a doktori iskolák száma nem stimmel. A diákoknak többet kell majd tanulniuk az érettségire, és várhatóan csökken a hallgatói önkormányzatok szerepe is. Az Eduline összegyűjtötte a legfontosabb változásokat.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint nem a hallgatókat kell sértegetni azzal, hogy nem tanulnak, hanem azokat a felsőoktatási vezetőket kell lecserélni, akik használható tudás nélkül adtak nekik diplomát.
Közzétette az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvény vitaanyagát; az 51 oldalas dokumentum szerint felülvizsgálandó a 2006-ban bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer, osztatlan képzésben valósulna a pedagógusképzés, és két emelt szintű vizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele.
Minőség-, hallgató- és autonómiaellenes, nem szolgálja a felsőoktatás ügyét a felsőoktatási törvény koncepciója - jelentette ki Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter.
Ember- és erkölcsközpontú nevelés, csökkenő államilag finanszírozott keretszámok a legnépszerűbb szakokon, limitált vizsgalehetőségek. Néhány kiszivárgott elem az új felsőoktatási törvényből, ami körül viszont még nagyon sok a bizonytalanság. A múlt héten lezajlott VII. Országos Oktatási Konferencián a jövőbeni hangsúlyokat és a változásokat elemezte Antal János, a Vállalkozási Főiskola főigazgatója és Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora.
Óráról-órára emelkedik a "Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen" névvel szerveződött Facebook-csoport támogatóinak száma, most éppen 17.887-en vannak.