Nem volt elég a miniszterek lemondása az Erasmus-ügy megoldásához, március elején előállt a kormány a státusztörvény tervezetével. Ezek voltak 2023 márciusának legjelentősebb történései.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára jövő hét csütörtökre egyeztetésre hívta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőit.
A PDSZ szerint a tankerületeknek sok esetben nincs igazuk a végkielégítések meghatározásában.
Ma reggel a Ferenciek terén tiltakoztak az oktatás helyzete miatt.
A kérdéses témakörökről a szervezet két neves ügyvédjével fognak beszélgetni.
A valós számok nem egyeznek a kormány által hivatalosan közölt adatokkal.
Nagy Erzsébet szerint azért, mert nincs keretük arra, hogy magasabb béreket adjanak.
Csak találgotások vannak arról, hogy hány pedagógus hiányzik a rendszerből, ugyanis a kormány szerint nincs tanárhiány, míg a Pedagógusok Szakszervezete húszezres nagyságrendről beszél. Mostantól a találgatás is nehezebb lesz, mert októbertől nem mérik, hogy hány állás van betöltetlenül.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közérdekű adatigényléssel fordult a tankerületekhez arról, hogy hányan mondtak fel a július 1. és augusztus 1. közötti időszakban.
Két napjuk maradt a tanároknak eldönteni, hogy elfogadják-e a státusztörvény kritériumait és vele együtt az új szerződésüket, vagy inkább visszautasítják azt. Ezekben a feszült napokban egyre több téves információ kapott szárnyra a felmondásokkal kapcsolatban.
"Hosszú" és "semmitmondó" irománynak nevezi a PDSZ a pedagógusok státusztörvény alapján írt új szerződését, amiben az ígért és feltüntetett, egymillió forintot is meghaladó bérösszegek csak a kormánypropagandát erősítik, valójában szó sincs ilyenekről.
Van olyan iskola, ahol végzősöket a kilencedikesekkel együtt tanítják, hogy meglegyen a minimum 14 fős minimumlétszám. Pedig a köznevelési törvény ezen pontja az óvodai csoportokra vonatkozik, nem az iskolákra, a tankerületek mégis alkalmazzák.
Iskolabezárások, konténertantermek, vödrök – ilyen kényszermegoldásokkal kezdődött meg az a tanév, amely a kormány kommunikációja szerint teljesen zökkenőmentes. A háttérben tanár-, és forráshiány állhat, amelyet tovább tetézhet a státusztörvény.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint lejáratási kampány indult Nagy Erzsébet ellen, amit teljes egészében elutasítanak.
A forró ősz egy ráhangolódó demonstrációval kezdődött a Kossuth téren.
Maruzsa Zoltán államtitkárnak és Hajnal Gabriellának, a tankerületi központok felett regnáló elnöknek írt nyílt levelet a A PDSZ Országos Választmánya. A levélben összegyűjtötték, hogy milyen ellentétes eljárások zajlanak az iskolákban a hozzájuk eljutott információk alapján. Több esetben is olyan dolgokra utasítja az intézményeket a tankerület, amelyeket a jogszabály alapján nem lenne kötelességük végrehajtani.
Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt jelent meg a 2023/24-es tanév rendje, mire a legtöbb pedagógus már belekezdettt az adminisztratív teendőinek elvégzésébe. A tanév pontosan négy nap múlva, pénteken kezdődik, a hiányzó tanárok és a valószínűsíthető felmondási hullám miatt viszont már most is aggódnak az iskolaigazgatók.
A szakszervezetek és civil szervezetek közös akciója augusztus 24-én Pécsről indul.
Ismét egyeztetett a kormány és a pedagógiai szakszervezetek, ezt azonban a kormány részéről nem előzte meg érdemi tárgyalás, így a pedagógusok képviselői egy kérdés kivételével most sem kaptak konkrét válaszokat.
Számos dologban akad(t) egyeztetni valója kormánynak ezen a héten is a szakszervezetekkel. Megjelent a státusztörvény végrehajtási tervezete, amiről a héten már volt is személyes egyeztetés, de augusztus 4-ig kritizálhatták a a tanév rendjének tervezetét is. A héten pedig egy nagyon fontos időpont is lejár: ma éjfélig adhatjátok le a jelentkezéseteket, ha pótfelvételiznétek.
