A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közérdekű adatigényléssel fordult a tankerületekhez arról, hogy hányan mondtak fel a július 1. és augusztus 1. közötti időszakban.
Két napjuk maradt a tanároknak eldönteni, hogy elfogadják-e a státusztörvény kritériumait és vele együtt az új szerződésüket, vagy inkább visszautasítják azt. Ezekben a feszült napokban egyre több téves információ kapott szárnyra a felmondásokkal kapcsolatban.
"Hosszú" és "semmitmondó" irománynak nevezi a PDSZ a pedagógusok státusztörvény alapján írt új szerződését, amiben az ígért és feltüntetett, egymillió forintot is meghaladó bérösszegek csak a kormánypropagandát erősítik, valójában szó sincs ilyenekről.
Van olyan iskola, ahol végzősöket a kilencedikesekkel együtt tanítják, hogy meglegyen a minimum 14 fős minimumlétszám. Pedig a köznevelési törvény ezen pontja az óvodai csoportokra vonatkozik, nem az iskolákra, a tankerületek mégis alkalmazzák.
Iskolabezárások, konténertantermek, vödrök – ilyen kényszermegoldásokkal kezdődött meg az a tanév, amely a kormány kommunikációja szerint teljesen zökkenőmentes. A háttérben tanár-, és forráshiány állhat, amelyet tovább tetézhet a státusztörvény.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint lejáratási kampány indult Nagy Erzsébet ellen, amit teljes egészében elutasítanak.
A forró ősz egy ráhangolódó demonstrációval kezdődött a Kossuth téren.
Maruzsa Zoltán államtitkárnak és Hajnal Gabriellának, a tankerületi központok felett regnáló elnöknek írt nyílt levelet a A PDSZ Országos Választmánya. A levélben összegyűjtötték, hogy milyen ellentétes eljárások zajlanak az iskolákban a hozzájuk eljutott információk alapján. Több esetben is olyan dolgokra utasítja az intézményeket a tankerület, amelyeket a jogszabály alapján nem lenne kötelességük végrehajtani.
Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt jelent meg a 2023/24-es tanév rendje, mire a legtöbb pedagógus már belekezdettt az adminisztratív teendőinek elvégzésébe. A tanév pontosan négy nap múlva, pénteken kezdődik, a hiányzó tanárok és a valószínűsíthető felmondási hullám miatt viszont már most is aggódnak az iskolaigazgatók.
A szakszervezetek és civil szervezetek közös akciója augusztus 24-én Pécsről indul.
Ismét egyeztetett a kormány és a pedagógiai szakszervezetek, ezt azonban a kormány részéről nem előzte meg érdemi tárgyalás, így a pedagógusok képviselői egy kérdés kivételével most sem kaptak konkrét válaszokat.
Számos dologban akad(t) egyeztetni valója kormánynak ezen a héten is a szakszervezetekkel. Megjelent a státusztörvény végrehajtási tervezete, amiről a héten már volt is személyes egyeztetés, de augusztus 4-ig kritizálhatták a a tanév rendjének tervezetét is. A héten pedig egy nagyon fontos időpont is lejár: ma éjfélig adhatjátok le a jelentkezéseteket, ha pótfelvételiznétek.
Egyelőre ez az egyeztetés sem hozott látható eredményeket, a tárgyalások viszont az elkövetkezendő két hétben folytatódnak majd.
Több rövidebb szünetre, vagy több mint két hónapon át tartó nyári szünetre felosztva ideálisabb a tanév? A július végén közzétett tanév rendjének tervezete felveti ezt a kérdést, ugyanis eszerint a téli és tavaszi szünet hosszabbodhat, míg a nyári lerövidülhet. Egy oktatáskutatóval beszélgettünk, aki kitért arra is, hogy milyen hatással lehet a tanév rendjének tervezete a diákokra és a pedagógusokra.
Múlt héten megjelent a következő tanév rendjének tervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) összefoglalta a rendelettervezet tartalmával kapcsolatos észrevételeit és javaslatait.
Bár a kezdeményezés jelenleg az oktatás problémáira fókuszál, bármilyen szervezet csatlakozását várják, hogy később kiterjesszék azt a rendszerszintű problémákra.
A PDSZ szerint "Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor és Gulyás Gergely miniszterek valószínűleg nem büszkélkednek azzal a levéllel, amelyet az Oktatási Világszervezet európai régiójának (ETUCE) igazgatójától kaptak."
Sztrájktörvény, tanárok kirúgása, könnygáz és végül a ma megszavazott státusztörvény: 2022-től ismét folyamatosak a tanárok, szakszervezetek és diákok által szervezett tüntetések, demonstrációk és sztrájkok, de eddig nem sikerült elérniük a követeléseiket. A mai parlamenti szavazás apropóján összeszedtük az elmúlt év legfontosabb történéseit.
Csalódottság, düh, "jövőgyilkosság" - ehhez hasonló reakciók érkeznek az alig egy órája elfogadott státusztörvény hírére, miközben a kormány továbbra is azt hangoztatja, a státusztörvénnyel valójában jót tesznek a pedagógusokkal, míg a "baloldal" mindent megtesz az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek.
Kedden szavaztak a Parlamentben a pedagógusok által csak "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvényről. Az Egységes Diákfront egész napos rendezvényt szervezett a Kossuth térre a tanári szakszervezetekkel közösen.
