szerző:
Székács Linda
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Január 17-én ismét sztrájktárgyalás volt a Belügyminisztériumban. Mutatjuk a fejleményeket.

Szerda délután ismét sztrájktárgyaláson vettek részt a pedagógus szakszervezetek képviselői, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral.

A sztrájktárgyalás témái voltak többek között

  • a pedagógusok differenciált béremelése,
  • a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, nem pedagógus végzettségű munkavállalók bérezése,
  • a munkaterhelés és munkaidők,
  • továbbá az óvodapedagógusok átfedési ideje.

A tárgyalást követően - amin Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, illetve a Klebersberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella is részt vett - szakszervezetek képviselői arról számoltak be, hogy a kormány egyelőre tárgyalja a bérek kiegészítését, amire a beterjesztés szerint 340 milliárd forint pluszt kap a köznevelés, és körülbelül 64 milliárd forintot a szakképzés, amiről nem jelenik meg jogszabály, de "garantálni fogják, hogy eljutnak az intézményekhez".

Totyik Tamás szerint a 340 milliárd forint a társadalombiztosítás járulékkal és munkaadói járulékokkal együtt értendő. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok bére a novemberi illetményhez képest nagyjából 30 százalékkal emelkedik, amibe nem számít bele az esélyteremtési illetményrész, és külön fogják számolni a gyakornoki bérhez viszonyítottan a megbízási díjakat, például az osztályfőnöki pótlékot is.

"A 4 és 2 százalékos plusz jövedelem az alapbérhez számítódik, és 4 százalék maradt a hiányszakmák értéke, a 2 százaléknál pedig a mesterfokozatoké, amiket tanítanak" - teszik hozzá, megemlítve, hogy amennyiben a munkaköri szerződésbe beleírják, akár a pedagógiai mérésértékelés után is járhat.

 

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, January 17, 2024

Téma volt továbbá a novemberben felmondott pedagógusok végkielégítése is, aminek teljes összegét a kormány továbbra sem akarja megfizetni, hiszen 30 év után például 36 havi végkielégítés járna, a tankerületek mégis csak maximum háromhavi összeget fizetnének ki. Ezzel kapcsolatban azonban nem változott az álláspont.

Nem kaptak választ ugyanakkor a nevelést-oktatást segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók béremelésére sem, amire Maruzsa Zoltán szerint január 31-én, a következő tárgyaláson térnek majd vissza, és a túlmunkák kifizetésével kapcsolatban sem sikerült megegyezni, ami miatt a szakszervezetek tömeges próbaperek indítását tervezik.

Tisztázták ugyanakkor, hogy az óvodapedagógusok átfedési ideje csak akkor tekinthető annak, ha két óvodapedagógus váltja egymást: akkor nem, ha az egyikük pedagógiai asszisztens vagy dajka, így azt ebben az esetben túlmunkaként meg kell fizetni.

Jogszabályban rögzítik mindemellett azt is, hogy a teljesítményértékelés során a pedagógusok bérét negatív irányba nem lehet befolyásolni.