A túlórázók döntő többsége vállalkozó és férfi.
Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben a munkaképes korú magyarok 2,4 százaléka, mintegy 110 ezer ember dolgozott hetente 49 óránál többet. Ez jóval kedvezőbb arány a 6,6 százalékos uniós átlagnál, és a hatodik legalacsonyabb érték az EU-ban - szúrta ki a hvg.hu.
Húsz évvel ezelőtt még 6,4, tíz éve pedig 4,6 százalék volt a magyar mutató, vagyis hosszú távon jelentős javulás látható.
A férfiak körében jóval gyakoribb a túlóra: 3,3 százalékuk dolgozik 49 óránál többet, míg a nőknél csak 1,4 százalék. Ez összefügghet azzal, hogy a házimunka nagyobb része továbbra is a nőkre hárul.
Az alkalmazottak között mindössze 1,6 százalék dolgozik heti 49 óránál többet, az önfoglalkoztatóknál viszont ennek több mint ötszöröse az arány. Különösen kiemelkedő a túlóra a saját céget működtető és másokat is foglalkoztató vállalkozók körében, ahol 9,7 százalék, míg az egyéni önfoglalkoztatóknál 8,1 százalék dolgozik ennyire sokat.
Uniós szinten a mezőgazdasági dolgozók és a menedzserek túlóráznak a legtöbbet, 26,2, illetve 21,1 százalékos aránnyal. Magyarországon a mezőgazdaságban dolgozók 7,8 százaléka dolgozik heti 49 óránál többet.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
