A túlórázók döntő többsége vállalkozó és férfi.
Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben a munkaképes korú magyarok 2,4 százaléka, mintegy 110 ezer ember dolgozott hetente 49 óránál többet. Ez jóval kedvezőbb arány a 6,6 százalékos uniós átlagnál, és a hatodik legalacsonyabb érték az EU-ban - szúrta ki a hvg.hu.
Húsz évvel ezelőtt még 6,4, tíz éve pedig 4,6 százalék volt a magyar mutató, vagyis hosszú távon jelentős javulás látható.
A férfiak körében jóval gyakoribb a túlóra: 3,3 százalékuk dolgozik 49 óránál többet, míg a nőknél csak 1,4 százalék. Ez összefügghet azzal, hogy a házimunka nagyobb része továbbra is a nőkre hárul.
Az alkalmazottak között mindössze 1,6 százalék dolgozik heti 49 óránál többet, az önfoglalkoztatóknál viszont ennek több mint ötszöröse az arány. Különösen kiemelkedő a túlóra a saját céget működtető és másokat is foglalkoztató vállalkozók körében, ahol 9,7 százalék, míg az egyéni önfoglalkoztatóknál 8,1 százalék dolgozik ennyire sokat.
Uniós szinten a mezőgazdasági dolgozók és a menedzserek túlóráznak a legtöbbet, 26,2, illetve 21,1 százalékos aránnyal. Magyarországon a mezőgazdaságban dolgozók 7,8 százaléka dolgozik heti 49 óránál többet.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
