A túlórázók döntő többsége vállalkozó és férfi.
Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben a munkaképes korú magyarok 2,4 százaléka, mintegy 110 ezer ember dolgozott hetente 49 óránál többet. Ez jóval kedvezőbb arány a 6,6 százalékos uniós átlagnál, és a hatodik legalacsonyabb érték az EU-ban - szúrta ki a hvg.hu.
Húsz évvel ezelőtt még 6,4, tíz éve pedig 4,6 százalék volt a magyar mutató, vagyis hosszú távon jelentős javulás látható.
A férfiak körében jóval gyakoribb a túlóra: 3,3 százalékuk dolgozik 49 óránál többet, míg a nőknél csak 1,4 százalék. Ez összefügghet azzal, hogy a házimunka nagyobb része továbbra is a nőkre hárul.
Az alkalmazottak között mindössze 1,6 százalék dolgozik heti 49 óránál többet, az önfoglalkoztatóknál viszont ennek több mint ötszöröse az arány. Különösen kiemelkedő a túlóra a saját céget működtető és másokat is foglalkoztató vállalkozók körében, ahol 9,7 százalék, míg az egyéni önfoglalkoztatóknál 8,1 százalék dolgozik ennyire sokat.
Uniós szinten a mezőgazdasági dolgozók és a menedzserek túlóráznak a legtöbbet, 26,2, illetve 21,1 százalékos aránnyal. Magyarországon a mezőgazdaságban dolgozók 7,8 százaléka dolgozik heti 49 óránál többet.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
