A túlórázók döntő többsége vállalkozó és férfi.
Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben a munkaképes korú magyarok 2,4 százaléka, mintegy 110 ezer ember dolgozott hetente 49 óránál többet. Ez jóval kedvezőbb arány a 6,6 százalékos uniós átlagnál, és a hatodik legalacsonyabb érték az EU-ban - szúrta ki a hvg.hu.
Húsz évvel ezelőtt még 6,4, tíz éve pedig 4,6 százalék volt a magyar mutató, vagyis hosszú távon jelentős javulás látható.
A férfiak körében jóval gyakoribb a túlóra: 3,3 százalékuk dolgozik 49 óránál többet, míg a nőknél csak 1,4 százalék. Ez összefügghet azzal, hogy a házimunka nagyobb része továbbra is a nőkre hárul.
Az alkalmazottak között mindössze 1,6 százalék dolgozik heti 49 óránál többet, az önfoglalkoztatóknál viszont ennek több mint ötszöröse az arány. Különösen kiemelkedő a túlóra a saját céget működtető és másokat is foglalkoztató vállalkozók körében, ahol 9,7 százalék, míg az egyéni önfoglalkoztatóknál 8,1 százalék dolgozik ennyire sokat.
Uniós szinten a mezőgazdasági dolgozók és a menedzserek túlóráznak a legtöbbet, 26,2, illetve 21,1 százalékos aránnyal. Magyarországon a mezőgazdaságban dolgozók 7,8 százaléka dolgozik heti 49 óránál többet.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
