Még egy statisztika, amiben Európában utolsók a magyarok

A magyarok csupán 28,2%-a lát rövid távon is üzleti lehetőséget, ami Európában a legalacsonyabb és világszinten is a második legalacsonyabb.

A Global Entrepreneurship Monitor (GEM) frissen közzétett magyar eredményeiből, amelynek hazai adatait a Budapesti Gazdasági Egyetem gyűjtötte, kiderült, hogy hiába nem lát a megkérdezett magyarok mintegy 70 százaléka rövid távon jó üzleti lehetőséget, mégis a válallkozási aktivitás továbbra is stabil, a vállalkozói lét megítélése pozitív, a legfontosabb motiváció pedig a megélhetés lett.

Az elmúlt évben 3,5%-ra nőtt a vállalkozásukkal felhagyók aránya, ami főként üzleti okokra vezethető vissza. Az üzleti lehetőségeket rövid távon látók aránya 28,2%, ami Európában a legalacsonyabb, de világviszonylatban is a második legkisebb érték.

Érdekes, hogy ennek ellenére a vállalkozói lét megítélése továbbra is pozitív: a magyar lakosság nagy része szerint a vállalkozók magas státusszal rendelkeznek és nagy médiafigyelmet kapnak. A magyarok közel fele szerint könnyű vállalkozást indítani, mégis sokan ismernek olyanokat, akik az elmúlt két évben vállalkozást indítottak.

A megélhetés biztosítása vált a legfontosabb vállalkozásindítási motivációvá, ami a korai szakaszban lévő vállalkozások 89,8%-ánál, míg a bejáratott vállalkozások 84,5%-ánál jelent meg. Ez az előző évhez képest 23,1, illetve 12,8 százalékpontos növekedést mutat. Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas vagyon, illetve magas jövedelem elérése mint motiváció szintén jelentősen növekedett: a korai szakaszban lévő vállalkozók esetén az elmúlt két évben tapasztalt 32,5-37,0% közötti sávból 80,1%-ra, míg a bejáratott vállalkozók esetén a 18,3-19,2%-os intervallumból 75%-ra nőtt.

Az új vállalkozásindításokat itthon a kudarctól való félelem nem akadályozza jelentősen, a nemzetközi szinten is alacsony 42,3%-os aránnyal. A felmérésből kiderült, hogy a működő vállalkozások többsége optimista: a korai szakaszban lévők 68,4%-a és a bejáratott vállalkozások 78,6%-a bízik abban, hogy öt év múlva is jelen lesznek a piacon.

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu