Mi a különbség a technikum és a szakképző iskola között? Milyen támogatások járnak a tanulóknak? Lehet-e érettségi után is szakmát tanulni? Ebben a cikkben válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.
Mi a technikum?
A technikum olyan ötéves képzés, amely során a tanuló érettségi vizsgát és szakmai végzettséget is szerezhet. A képzés feltétele az általános iskolai képzés befejezése.
A technikumi képzés pozitívuma, hogy azok, akik esetleg utána mégis a felsőoktatásban szeretnének tanulni, akár pluszpontokat is kaphatnak a felvételin.
Mi a szakképző iskola?
A szakképző iskola hároméves képzést nyújt, amely a szakmai bizonyítvány megszerzésével zárul. Ennek is feltétele az általános iskolai képzés befejezése.
A 2-3. évben az elméleti és gyakorlati szakmai oktatás egyaránt történhet az iskolában és duális képzőhelyen is. A duális oktatás során szakképzési munkaszerződés keretében történik az oktatás, így munkabér, TB, jogviszony és egyéb juttatás is jár a tanulóknak.
Azt is érdemes tudni, hogy az első év ágazati alapozása megegyezik a technikuméval, így át lehet jelentkezni a másik iskolatípusba, ha valaki meggondolja magát. A bizonyítvány megszerzését követően pedig lehetőség van érettségi vizsgát is tenni, ehhez plusz két évet kell elvégezni az intézményben.
Mikor ingyenes a szakmatanulás?
Az első két szakma megszerzése - az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül - mindenkinek ingyenes az állam által és az állammal együttműködési megállapodást kötött fenntartó által fenntartott intézményekben – olvasható az IKK oldalán.
Ha az első szakmátokat nappali képzésen, tanulói jogviszonnyal végzitek el, akkor ösztöndíjat is kaphattok. A duális szakmai oktatásban résztvevők pedig munkabérre lehetnek jogosultak. Akár tanulói, akár felnőttképzési jogviszonyban tanultok, diákigazolványra is jogosultak vagytok.
Mekkora fizetésre számíthatnak a duális képzésben tanulók?
Lehet-e érettségi után is szakmát tanulni?
Szakmai oktatásra a szakképző intézményekben (technikumokban és szakképző iskolákban) van lehetőség. Ha rendelkeztek már érettségivel, akkor a képzés – szakmától függően - 2-3 évet vagy adott esetben akár rövidebb időt foglal magába. A szakmai oktatást pedig egy akkreditált vizsgaközpontban teljesítendő szakmai vizsga zárja. A sikeres vizsgáért járó technikusi oklevél és a szakmai bizonyítvány államilag elismert szakképzettséget tanúsít.
Az érettségi után megszerezhető alapszakmák listáját a 2024/25-ös szakmafüzetében találjátok. A következő tanévre vonatkozó füzet várhatóan ősszel jelenik majd meg.
Milyen szakmák közül lehet választani?
A választható szakmákat a Szakmajegyzék tartalmazza. Ezek kizárólag szakképzésben tanulhatók.
Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján megnézhetitek, melyik iskolában indul a kiválasztott képzés.
Ez Magyarország száz legjobb technikuma 2025-ben
Melyek a legnépszerűbb szakmák jelenleg?
A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es Helyzetképe alapján a szakképző iskolákban a műszaki, ipari és építőipari képzések teszik ki az összes képzés 51%-át. Ezeken a területeken a legnagyobb létszámban hegesztő (kb. 3 000 fő) és villanyszerelő (kb. 2 600 fő) szakmát tanulnak.
A technikumi és szakgimnáziumi képzésekben a diákok 63 százaléka szolgáltatási, műszaki, ipari, építőipari, valamint üzleti és ügyviteli területeken tanul. A legtöbben pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésben vesznek részt, körülbelül 10 500 fővel.
Jár ösztöndíj a szakképzésben tanulóknak?
Igen. Az ösztöndíj mértéke attól függ, hol tanultok és milyen jegyeitek vannak:
Ágazati alapoktatásban:
Szakirányú oktatásban, tanulmányi átlag alapján:
Mi az egyszeri pályakezdési juttatás?
Egyszeri pályakezdési juttatásra jogosult minden sikeres szakmai vizsgát tett tanuló. Ennek alapja a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege.
A juttatás összege a vizsga eredményétől függ, és szabadon felhasználható:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
