Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Több körös interjúk, képzések, mesterséges intelligencia, infláció – ilyen kihívások várják a pályakezdőket a folyamatosan változó munkaerőpiacon. Továbbra is az informatikusok a legkeresettebbek, a mérnököknek sem jelent kihívást az elhelyezkedés, de a szolgáltató funkciók, logisztika vagy HR iránt érdeklődők már nehezebb helyzetben vannak a Randstad HR trends 2024-es kutatása alapján.
Kilépve az egyetemről pályakezdőként, minimális tapasztalattal kihívást jelenthet a munkakeresés. A gazdaságtudományok területén végzett hallgatók átlagosan 2,43 hónapot töltenek álláskereséssel, műszaki végzettséggel 2,68-t, de egy bölcsész diplomával már majdnem három hónapot a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai alapján. Bár a KSH adataihoz viszonyítva ezek nem nagy számok, a legfrissebb foglalkoztatottsági jelentés szerint átlagosan 9,3 hónapot tesz ki az álláskeresés. Mégis kikerülve egy kiszámítható rendszerből ijesztő lehet diplomával a kézben hónapokon át munkát keresni és időnként szembesülni a visszautasítással.
"Aki keres, az talál szakmai gyakorlatot szerintem. Gyakornokokat szívesen foglalkoztatnak a vállalatok és ügyvédi irodák, hiszen pénzügyileg is jobban megéri nekik, ráadásul sokszor a diákszövetkezetek segítenek a folyamat lebonyolításában. Teljes állásban viszont elképzelhető, hogy tovább tart elhelyezkedni"
– erről egy negyedéves joghallgató beszélt, aki már több munkahelyet is megjárt. Jelenleg munkajoggal foglalkozik félállásban, és pozitívan emlékezett vissza az álláskeresésre: "Egy diákszövetkezet oldalán találtam meg a hirdetést, a jelentkezés után hamar behívtak interjúra, és két héten belül már el is kezdtem dolgozni – mesélte.
Ugyanakkor a Randstad HR felmérése árnyaltabb képet fest a munkaerőpiac helyzetéről (bár fontos kiemelni, hogy ők egy általánosabb kutatást végeztek és nem kifejezetten a gyakornokokra, pályakezdőkre fókusztáltak). Az eredmények alapján a munkakeresők helyzetét nehezíti, hogy a vállalatok 17 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem tervez létszámváltozást 2024-ben, és átmenetileg a kilépőket sem pótolják. Ugyanakkor a 30 százalékuk arról számolt be, hogy nyitottak az új munkaerőre.
| Mi az a "Randstad HR trends" kutatás? |
| A Randstad HR trends 2024-es kutatása a munkaerőpiac helyzetére fókuszál. A felmérésből kirajzolódik, hogy hogyan alkalmazkodnak a vállalatok az aktuális üzleti környezethez, illetve, hogy jelenleg a cégek, milyen kihívásokkal néznek szembe, és hogyan terveznek megbirkózni velük a következő évben. Szintén kitért olyan aktuális kérdésekre, mint a mesterséges intelligencia, valamint az otthoni munkavégzés. A kutatás 353, különböző iparágakban működő hazai vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott, 2023 november-decemberében. |
Az energetikai és közüzemi szolgáltatás területén a legkönnyebb az elhelyezkedés idén a felmérés alapján, de jelentősen növelni szeretnék a munkavállalók számát az informatikai szektorban, az élettudományok és a pénzügy területén is. A legnagyobb létszámleépítésre a szállítmányozás - logisztika területén dolgozók számíthatnak, de az ingatlan- és építőiparban is hasonló változások várhatóak.
Továbbra is az informatikusok a legkeresettebbek
De a mérnököket is bőszen szívja fel a piac, illetve a pénzügy-számvitel, a termelés, és az értékesítés területeken dolgozók is válogathatnak a lehetőségek közül. A szolgáltatói funkciók iránti igény viszont jelentősen csökkent, csaknem 11 százalékkal esett vissza a kereslet a Randstad felmérése alapján. Szintén nehezebb helyzetbe kerültek tavalyhoz képes azok, akik a beszerzés, logisztika vagy HR területeken keresnek állást.
A munkakereséshez egyre népszerűbb eszköz a közösségi média. Egy kommunikáció- és médiatudomány diplomás lány is itt talált rá jelenlegi munkahelyére: "Facebookon láttam meg egy digitális marketing képzés hirdetését, három hónapon keresztül jártam oda, ezalatt különböző, cégen belüli területeket is megismerhettünk. Végül a három legjobb embert vették fel, ekkor nem voltam köztük, de később megkerestek külön" – mesélte, majd azt is elárulta, hogy januárban hívták be interjúra, azóta dolgozik a cégnél harminc órában.
Mindenkinek ajánlja, hogy keressen hasonló képzéseket a szakterületén: azt tapasztalja, hogy például a nagyobb marketinges cégek szeretik hosszasan megfontolni, hogy kit vesznek fel. A hónapokon át tartó képzéseken keresztül jobban megismerhetik a jelölteket, így gyakran csak ilyen úton lehet bekerülni a hasonló vállalatokhoz.
| Ezekben a szakmákban nagyon magas a pályaelhagyók száma |
Nagyon nagy visszaesés történt a a fegyveres szerveknél dolgozó munkavállalók számában. Budapesten 20 év alatt az alkalmazottak több mint fele hagyta el a pályát. Az egyik legdrasztikusabb csökkenés az ipari és építőipari foglalkozásokban zajlott. Míg Budapesten 2001-ben majdnem 93 ezren dolgoztak ezekben a szakmákban, addig ez 2022-re visszaesett 58 ezer főre, és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások terén is nagyobb csökkenés történt. Viszont a gépkezelők, összeszerelők és járművezetők tekintetében tapasztalható egy kisebb emelkedés. |
Infláció, infláció, infláció
Továbbra is ez jelenti a legnagyobb kihívást a cégek számára 2024-ben. A legnagyobb probléma a magas infláció miatt megnövekedett bérköltségek kezelése, ráadásul hét százalékkal nőtt ennek a mértéke tavalyhoz képest a felmérés szerint. Emiatt irreális fizetési elvárásaik vannak a jelentkezőknek. Nehézségnek sorolták még fel a vállalatok, hogy olyan emberek jelentkeznek hozzájuk, akiknek kevés releváns szakmai tapasztalatuk van, nincs megfelelő nyelvtudásuk, és nem megfelelő a munka és a magánélet közötti egyensúlyuk.
Home office és mesterséges intelligencia
Jelentős csökkenés látható az otthonról végezhető munkanapok számában a felmérés szerint, de a megkérdezett cégek 91 százaléka már nem tervez további változtatásokat a jelenlegi arányokon 2024-ben. Pályakezdők körében kérdezősködve arra jutottunk, hogy cégenként rendkívül eltérő, hogy milyen arányban engedik meg az otthoni munkavégzést. Van, ahol állandóan be kell járni, akár adatvédelmi okoból, míg máshol fele-fele arányok vannak. Egy informatikus pedig arról mesélt, hogy elég csak hetente egyszer bemennie az irodába, egyébként pedig az étkezőasztalánál végzi a napi feladatait.
Manapság hasonlóan forró téma a mesterséges intelligencia is, hiszen sok munkakőrben okozhat változásokat. A megkérdezett cégek 19 százaléka támogatja a mesterséges intelligencia használatát, és kiterjesztését tervezi. A többség nyitott rá, de csak bizonyos területeken, vagy nincs véleményük a jelenségről. Hét százalékuk viszont egyáltalán nem látja módját annak, hogy alkalmazná a jövőben.
A munkavállalói oldalról arról számoltak be, hogy főleg a fordításoknál jelent nekik segítséget a mesterséges intelligencia, van, aki csak ellenőrzésre használja a biztonság kedvéért, míg mások akár teljes leveleket is megiratnak a szoftverrel. Természetesen ennél már sokkal több mindenre lehet haszálni, ezért is történhetett meg, hogy a mesterséges intelligencia miatt kirúgta a dolgozói tíz százalékát a Duolingo.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.