Szakmai gyakorlatot még találni, de a teljes állásért már küzdeni kell – ilyen munkaerőpiaci helyzet várja a pályakezdőket

Kilépve az egyetemről pályakezdőként, minimális tapasztalattal kihívást jelenthet a munkakeresés. A gazdaságtudományok területén végzett hallgatók átlagosan 2,43 hónapot töltenek álláskereséssel, műszaki végzettséggel 2,68-t, de egy bölcsész diplomával már majdnem három hónapot a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai alapján. Bár a KSH adataihoz viszonyítva ezek nem nagy számok, a legfrissebb foglalkoztatottsági jelentés szerint átlagosan 9,3 hónapot tesz ki az álláskeresés. Mégis kikerülve egy kiszámítható rendszerből ijesztő lehet diplomával a kézben hónapokon át munkát keresni és időnként szembesülni a visszautasítással.

"Aki keres, az talál szakmai gyakorlatot szerintem. Gyakornokokat szívesen foglalkoztatnak a vállalatok és ügyvédi irodák, hiszen pénzügyileg is jobban megéri nekik, ráadásul sokszor a diákszövetkezetek segítenek a folyamat lebonyolításában. Teljes állásban viszont elképzelhető, hogy tovább tart elhelyezkedni"

– erről egy negyedéves joghallgató beszélt, aki már több munkahelyet is megjárt. Jelenleg munkajoggal foglalkozik félállásban, és pozitívan emlékezett vissza az álláskeresésre: "Egy diákszövetkezet oldalán találtam meg a hirdetést, a jelentkezés után hamar behívtak interjúra, és két héten belül már el is kezdtem dolgozni – mesélte.

Ugyanakkor a Randstad HR felmérése árnyaltabb képet fest a munkaerőpiac helyzetéről (bár fontos kiemelni, hogy ők egy általánosabb kutatást végeztek és nem kifejezetten a gyakornokokra, pályakezdőkre fókusztáltak). Az eredmények alapján a munkakeresők helyzetét nehezíti, hogy a vállalatok 17 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem tervez létszámváltozást 2024-ben, és átmenetileg a kilépőket sem pótolják. Ugyanakkor a 30 százalékuk arról számolt be, hogy nyitottak az új munkaerőre.

Az energetikai és közüzemi szolgáltatás területén a legkönnyebb az elhelyezkedés idén a felmérés alapján, de jelentősen növelni szeretnék a munkavállalók számát az informatikai szektorban, az élettudományok és a pénzügy területén is. A legnagyobb létszámleépítésre a szállítmányozás - logisztika területén dolgozók számíthatnak, de az ingatlan- és építőiparban is hasonló változások várhatóak.

Továbbra is az informatikusok a legkeresettebbek

De a mérnököket is bőszen szívja fel a piac, illetve a pénzügy-számvitel, a termelés, és az értékesítés területeken dolgozók is válogathatnak a lehetőségek közül. A szolgáltatói funkciók iránti igény viszont jelentősen csökkent, csaknem 11 százalékkal esett vissza a kereslet a Randstad felmérése alapján. Szintén nehezebb helyzetbe kerültek tavalyhoz képes azok, akik a beszerzés, logisztika vagy HR területeken keresnek állást.

A munkakereséshez egyre népszerűbb eszköz a közösségi média. Egy kommunikáció- és médiatudomány diplomás lány is itt talált rá jelenlegi munkahelyére: "Facebookon láttam meg egy digitális marketing képzés hirdetését, három hónapon keresztül jártam oda, ezalatt különböző, cégen belüli területeket is megismerhettünk. Végül a három legjobb embert vették fel, ekkor nem voltam köztük, de később megkerestek külön" – mesélte, majd azt is elárulta, hogy januárban hívták be interjúra, azóta dolgozik a cégnél harminc órában.

Mindenkinek ajánlja, hogy keressen hasonló képzéseket a szakterületén: azt tapasztalja, hogy például a nagyobb marketinges cégek szeretik hosszasan megfontolni, hogy kit vesznek fel.  A hónapokon át tartó képzéseken keresztül jobban megismerhetik a jelölteket, így gyakran csak ilyen úton lehet bekerülni a hasonló vállalatokhoz.

Infláció, infláció, infláció

Továbbra is ez jelenti a legnagyobb kihívást a cégek számára 2024-ben. A legnagyobb probléma a magas infláció miatt megnövekedett bérköltségek kezelése, ráadásul hét százalékkal nőtt ennek a mértéke tavalyhoz képest a felmérés szerint. Emiatt irreális fizetési elvárásaik vannak a jelentkezőknek. Nehézségnek sorolták még fel a vállalatok, hogy olyan emberek jelentkeznek hozzájuk, akiknek kevés releváns szakmai tapasztalatuk van, nincs megfelelő nyelvtudásuk, és nem megfelelő a munka és a magánélet közötti egyensúlyuk.

Home office és mesterséges intelligencia

Jelentős csökkenés látható az otthonról végezhető munkanapok számában a felmérés szerint, de a megkérdezett cégek 91 százaléka már nem tervez további változtatásokat a jelenlegi arányokon 2024-ben. Pályakezdők körében kérdezősködve arra jutottunk, hogy cégenként rendkívül eltérő, hogy milyen arányban engedik meg az otthoni munkavégzést. Van, ahol állandóan be kell járni, akár adatvédelmi okoból, míg máshol fele-fele arányok vannak. Egy informatikus pedig arról mesélt, hogy elég csak hetente egyszer bemennie az irodába, egyébként pedig az étkezőasztalánál végzi a napi feladatait.

Manapság hasonlóan forró téma a mesterséges intelligencia is, hiszen sok munkakőrben okozhat változásokat. A megkérdezett cégek 19 százaléka támogatja a mesterséges intelligencia használatát, és kiterjesztését tervezi. A többség nyitott rá, de csak bizonyos területeken, vagy nincs véleményük a jelenségről. Hét százalékuk viszont egyáltalán nem látja módját annak, hogy alkalmazná a jövőben.

A munkavállalói oldalról arról számoltak be, hogy főleg a fordításoknál jelent nekik segítséget a mesterséges intelligencia, van, aki csak ellenőrzésre használja a biztonság kedvéért, míg mások akár teljes leveleket is megiratnak a szoftverrel. Természetesen ennél már sokkal több mindenre lehet haszálni, ezért is történhetett meg, hogy a mesterséges intelligencia miatt kirúgta a dolgozói tíz százalékát a Duolingo.