Ezekben a szakmákban nagyon magas a pályaelhagyók száma

Nagyon nagy visszaesés történt a fegyveres szerveknél dolgozó munkavállalók számában. Budapesten 20 év alatt az alkalmazottak több mint fele hagyta el a pályát.

A Pénzcentrum több mint 20 évre visszamenőleg, a 2001-es népszámlálás adataitól kezdve egészen 2022-ig megnézte, hogyan változtak az egyes munkaterületeken foglalkoztatottak száma.

Míg pozitív változásként elmondható, hogy országszinten nagyot nőtt a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások száma, addig komoly csökkenés figyelhető meg az iparban és építőiparban, illetve a fegyveres szerveknél dolgozók számában is.

A gépkezelők, összeszerelők és járművezetők tekintetében tapasztalható egy kisebb emelkedés. Budapesten például 2001-ben 39 906 főt számoltak, ami 2022-re 44 ezerre emelkedett. Ezzel ellentétben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások terén nagyobb csökkenés is történt. Azokban a községekben, ahol a leginkább érdekelt a szakma, ott 65 000 főről 53 000 főre esett vissza a foglalkoztatottak száma. Ebben a kategóriában egyedül Budapesten volt kisebb emelkedés, de itt sem nagy mértékben. Míg 2001-ben 3200-an dolgoztak ezekben a munkakörökben. addig 2022-re 4400-an.

Az egyik legdrasztikusabb csökkenés az ipari és építőipari foglalkozásokban zajlott. Míg Budapesten 2001-ben majdnem 93 ezren dolgoztak ezekben a szakmákban, addig ez 2022-re visszaesett 58 ezer főre. Emellett a megyei jogú városokból is eltűnt 36 ezer munkavállaló, és még 30 ezer az egyéb városokból.

Ennél is nagyobb a pályaelhagyók száma a fegyveres szerveknél. A lap megfigyelése szerint a fővárosban, az egyéb városokban és a községekben dolgozók több mint 60 százaléka hagyta el ezt a területet. További 53 százalék pedig a megyei jogú városokból tűnt el. Míg 2001-ben Budapesten nagyjából 13 ezer fegyveres dolgozott, addig 2022-ben már csak 5 ezret rögzítettek a népszámlálás alkalmával. A megyei jogú városokban 22300-ról 8100-ra csökkent a létszámuk.

 

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.