Ezekben a szakmákban nagyon magas a pályaelhagyók száma

Nagyon nagy visszaesés történt a fegyveres szerveknél dolgozó munkavállalók számában. Budapesten 20 év alatt az alkalmazottak több mint fele hagyta el a pályát.

A Pénzcentrum több mint 20 évre visszamenőleg, a 2001-es népszámlálás adataitól kezdve egészen 2022-ig megnézte, hogyan változtak az egyes munkaterületeken foglalkoztatottak száma.

Míg pozitív változásként elmondható, hogy országszinten nagyot nőtt a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások száma, addig komoly csökkenés figyelhető meg az iparban és építőiparban, illetve a fegyveres szerveknél dolgozók számában is.

A gépkezelők, összeszerelők és járművezetők tekintetében tapasztalható egy kisebb emelkedés. Budapesten például 2001-ben 39 906 főt számoltak, ami 2022-re 44 ezerre emelkedett. Ezzel ellentétben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások terén nagyobb csökkenés is történt. Azokban a községekben, ahol a leginkább érdekelt a szakma, ott 65 000 főről 53 000 főre esett vissza a foglalkoztatottak száma. Ebben a kategóriában egyedül Budapesten volt kisebb emelkedés, de itt sem nagy mértékben. Míg 2001-ben 3200-an dolgoztak ezekben a munkakörökben. addig 2022-re 4400-an.

Az egyik legdrasztikusabb csökkenés az ipari és építőipari foglalkozásokban zajlott. Míg Budapesten 2001-ben majdnem 93 ezren dolgoztak ezekben a szakmákban, addig ez 2022-re visszaesett 58 ezer főre. Emellett a megyei jogú városokból is eltűnt 36 ezer munkavállaló, és még 30 ezer az egyéb városokból.

Ennél is nagyobb a pályaelhagyók száma a fegyveres szerveknél. A lap megfigyelése szerint a fővárosban, az egyéb városokban és a községekben dolgozók több mint 60 százaléka hagyta el ezt a területet. További 53 százalék pedig a megyei jogú városokból tűnt el. Míg 2001-ben Budapesten nagyjából 13 ezer fegyveres dolgozott, addig 2022-ben már csak 5 ezret rögzítettek a népszámlálás alkalmával. A megyei jogú városokban 22300-ról 8100-ra csökkent a létszámuk.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.