Nagyon nagy visszaesés történt a fegyveres szerveknél dolgozó munkavállalók számában. Budapesten 20 év alatt az alkalmazottak több mint fele hagyta el a pályát.
A
Pénzcentrum több mint 20 évre visszamenőleg, a 2001-es
népszámlálás adataitól kezdve egészen 2022-ig megnézte, hogyan változtak az egyes munkaterületeken foglalkoztatottak száma.
Míg pozitív változásként elmondható, hogy országszinten nagyot nőtt a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások száma, addig komoly csökkenés figyelhető meg az iparban és építőiparban, illetve a fegyveres szerveknél dolgozók számában is.
A gépkezelők, összeszerelők és járművezetők tekintetében tapasztalható egy kisebb emelkedés. Budapesten például 2001-ben 39 906 főt számoltak, ami 2022-re 44 ezerre emelkedett. Ezzel ellentétben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások terén nagyobb csökkenés is történt. Azokban a községekben, ahol a leginkább érdekelt a szakma, ott 65 000 főről 53 000 főre esett vissza a foglalkoztatottak száma. Ebben a kategóriában egyedül Budapesten volt kisebb emelkedés, de itt sem nagy mértékben. Míg 2001-ben 3200-an dolgoztak ezekben a munkakörökben. addig 2022-re 4400-an.
Az egyik legdrasztikusabb csökkenés az ipari és építőipari foglalkozásokban zajlott. Míg Budapesten 2001-ben majdnem 93 ezren dolgoztak ezekben a szakmákban, addig ez 2022-re visszaesett 58 ezer főre. Emellett a megyei jogú városokból is eltűnt 36 ezer munkavállaló, és még 30 ezer az egyéb városokból.
Ennél is nagyobb a pályaelhagyók száma a fegyveres szerveknél. A lap megfigyelése szerint a fővárosban, az egyéb városokban és a községekben dolgozók több mint 60 százaléka hagyta el ezt a területet. További 53 százalék pedig a megyei jogú városokból tűnt el. Míg 2001-ben Budapesten nagyjából 13 ezer fegyveres dolgozott, addig 2022-ben már csak 5 ezret rögzítettek a népszámlálás alkalmával. A megyei jogú városokban 22300-ról 8100-ra csökkent a létszámuk.
