Népszámlálás: itt él a legtöbb diplomás az országban

Olaszország és Románia után a harmadik ország vagyunk, ahol a legalacsonyabb a diplomások aránya.

A 2022-es népszámlálás adatai szerint óriási különbség van a magyar települések között a felsőfokú végzettségűek aránya alapján – írta meg a Pénzcentrum.

A G7 adatai szerint, míg a budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, a magyar települések mintegy tizedében, közel 300 községben az 5 százalékot sem érik el.

Magyarország településeinek 40 százalékában 10 százaléknál is kevesebb a diplomások aránya. A felsőfokú végzettségűek aktív korú népességen belüli aránya a fővárosban kiugróan magas 44 százalékot ért el.

Ezek közül is kiemelkedik több budapesti kerület: II. kerület 67%, XII. kerület 67% és az I. kerület 64%. Budapest ezen területeit szorosan követi a Buda agglomerációjához tartozó Telki 62%-os aránnyal és az alig 30 fős borsodi falu, Tornabarakony 58%-os diplomás aránnyal.

Budapesttől alig lemaradva Gödöllő (43%) következik. Ezenkívül szintén magas eredményt ért el még Dunakeszi (42,3%) és két egyetemváros, Szeged (37,2%) és Debrecen (36,8%).

A kimutatásból megtudni, hogy kimagaslóan alacsony a diplomások aránya Ózdon (12,2%), amit Tatabánya követ (19,9%). Emellett az osztrák határ közelében található Mosonmagyaróváron és Sopronban is látványosan kevés diplomás él.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István