Kiderült: ennyien beszélnek idegen nyelveket Magyarországon

A legutóbbi népszámlálási adatok szerint megugrott az angolul beszélők száma.

Az elmúlt mintegy húsz évben rohamos léptékben emelkedett az angolul beszélők száma. Ezt jól alátámasztja, hogy 2001-ben a lakosság kevesebb mint 10 százaléka állította, hogy beszél angolul, ehhez képest 10 évvel később már 16 százalék volt ez az arány. A népszámlálás során pedig már a lakosok negyede, vagyis 2,4 milliónál is többen, állították azt, tudnak angolul - szúrta ki a hvg.hu.

Továbbra is angolul tudnak a legtöbben

A legnépszerűbb idegen nyelvek továbbra is az angol után:

  • német - 1,2 millió fő
  • az orosz - több mint kétszázezer fő
  • francia - 147 ezer
  • román  - 137 ezer fő

A növekvő tendencia biztató, de azért azt érdemes megjegyezni, hogy a kérdőív semmilyen módon nem definiálta mit tekint nyelvtudásnak. Ezen kívül a nyelvtudás szintjét semmilyen módon sem lehetett jelezni. Így könnyedén előfordulhat, hogy az önbevalláskor valaki túlértékeli saját magát. A nemzetközi felmérésék ugyanis évek óta arról számolnak, hogy a magyarok nem vagy alig beszélnek nyelvet. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon közel 58 százalék volt azoknak az aránya, akik semmilyen idegen nyelven sem tudtak megszólalni.

Milyen szinten  beszélnek a magyar diákok angolul, németül?

Érdemes megnézni a 2022-es kompetenciamérés eredményeit is, amelyet az Oktatási Hivatal még a nyáron tett közzé. Ennek keretében a matematika és szövegértés mellett diákok tudását a természettudományokból, a 6. és 8. osztályosokét pedig idegen nyelvekből; angolból vagy németből is felmérték, melyek célja annak a felmérése, hogy a tanulók elérik-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szinteket. Ez a 6. évfolyamon A1, 8. évfolyamon A2 szint, két tanítási nyelvű oktatásban pedig 6. évfolyamon A2, 8. évfolyamon pedig egy erős alapfokú tudásnak megfelelő B1-es szint.

Az eredmények alapján a 6. évfolyamon a tanulók 66,8%-a érte el az elvárt szintet, ami nagyjából megegyezik az elmúlt ével eredményeivel. A  tanulók 27,4%-a A1, 16,6%-a pedig A2 szinten teljesített, 22,8%-uk pedig még ennél is jobban, B1 szinten vagy fölötte teljesített. De nem rontottak nagyot a 8. évfolyamos tanulók sem, akiknek 59,4 %-a érte el a számukra előírt A2 szintet, ami szintén nagyjából megegyezik a 2015 és 2021 közötti 50 és 75 százalék között mozgó aránnyal. 15,7%-uk  A2 szinten, 43,7% pedig B1 szinten vagy fölötte teljesített.

Németből viszont már közel sem lettek ennyire  jók az eredmények. Ebből az idegen nyelvből a hatodik osztályos tanulók mindössze 30%-a teljesített A1 szinten, 11,2%-uk pedig A2 szinten, ennél jobban viszont csak 2,1 százalékuk, míg a 8. évfolyamon a mérésen részt vevő tanulók 74%-a nem érte el az előírt A2 szintet. Ezt mindössze 18,5 százalékuknak sikerült, 7,5% pedig B1 szinten vagy efölött teljesített.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.