Kiderült: ennyien beszélnek idegen nyelveket Magyarországon

A legutóbbi népszámlálási adatok szerint megugrott az angolul beszélők száma.

Az elmúlt mintegy húsz évben rohamos léptékben emelkedett az angolul beszélők száma. Ezt jól alátámasztja, hogy 2001-ben a lakosság kevesebb mint 10 százaléka állította, hogy beszél angolul, ehhez képest 10 évvel később már 16 százalék volt ez az arány. A népszámlálás során pedig már a lakosok negyede, vagyis 2,4 milliónál is többen, állították azt, tudnak angolul - szúrta ki a hvg.hu.

Továbbra is angolul tudnak a legtöbben

A legnépszerűbb idegen nyelvek továbbra is az angol után:

  • német - 1,2 millió fő
  • az orosz - több mint kétszázezer fő
  • francia - 147 ezer
  • román  - 137 ezer fő

A növekvő tendencia biztató, de azért azt érdemes megjegyezni, hogy a kérdőív semmilyen módon nem definiálta mit tekint nyelvtudásnak. Ezen kívül a nyelvtudás szintjét semmilyen módon sem lehetett jelezni. Így könnyedén előfordulhat, hogy az önbevalláskor valaki túlértékeli saját magát. A nemzetközi felmérésék ugyanis évek óta arról számolnak, hogy a magyarok nem vagy alig beszélnek nyelvet. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon közel 58 százalék volt azoknak az aránya, akik semmilyen idegen nyelven sem tudtak megszólalni.

Milyen szinten  beszélnek a magyar diákok angolul, németül?

Érdemes megnézni a 2022-es kompetenciamérés eredményeit is, amelyet az Oktatási Hivatal még a nyáron tett közzé. Ennek keretében a matematika és szövegértés mellett diákok tudását a természettudományokból, a 6. és 8. osztályosokét pedig idegen nyelvekből; angolból vagy németből is felmérték, melyek célja annak a felmérése, hogy a tanulók elérik-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szinteket. Ez a 6. évfolyamon A1, 8. évfolyamon A2 szint, két tanítási nyelvű oktatásban pedig 6. évfolyamon A2, 8. évfolyamon pedig egy erős alapfokú tudásnak megfelelő B1-es szint.

Az eredmények alapján a 6. évfolyamon a tanulók 66,8%-a érte el az elvárt szintet, ami nagyjából megegyezik az elmúlt ével eredményeivel. A  tanulók 27,4%-a A1, 16,6%-a pedig A2 szinten teljesített, 22,8%-uk pedig még ennél is jobban, B1 szinten vagy fölötte teljesített. De nem rontottak nagyot a 8. évfolyamos tanulók sem, akiknek 59,4 %-a érte el a számukra előírt A2 szintet, ami szintén nagyjából megegyezik a 2015 és 2021 közötti 50 és 75 százalék között mozgó aránnyal. 15,7%-uk  A2 szinten, 43,7% pedig B1 szinten vagy fölötte teljesített.

Németből viszont már közel sem lettek ennyire  jók az eredmények. Ebből az idegen nyelvből a hatodik osztályos tanulók mindössze 30%-a teljesített A1 szinten, 11,2%-uk pedig A2 szinten, ennél jobban viszont csak 2,1 százalékuk, míg a 8. évfolyamon a mérésen részt vevő tanulók 74%-a nem érte el az előírt A2 szintet. Ezt mindössze 18,5 százalékuknak sikerült, 7,5% pedig B1 szinten vagy efölött teljesített.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.