A munkafüggőség országtól függően a lakosság 7-40 százalékát érinti. Bár hivatalosan nem tekintik mentális zavarnak, de ugyanakkor ha egy munkafüggő nem dolgozat, pszichológiai elvonási tüneteket tapasztal. Arról nem is beszélve, hogy a túl sok munka zavart okoz a testi és lelki egészségükben, és negatív hatással van a személyes kapcsolataikra és a társas életükre.

Az ELTE PPK kutatói és munkatársaik azt tűzték ki célul, hogy felállítják a munkafüggőség kognitív profilját, eredményeiket pedig a Scientific Reports oldalán publikálták. A vizsgálatba olyan embereket vontak be, akiknél magas a munkafüggőség kockázata, illetve olyanokat, akiknél ez a kockázat alacsony. Mindkét csoportnak különféle neuropszichológiai teszteket és memóriafeladatokat kellett elvégeznie - olvasható az Eduline-nak is elküldött sajtóközleményben.

Az eredményekből kiderült, hogy a munkafüggők jobbak voltak azokban a feladatokban, ahol csak rövid ideig kellett megjegyezni egy információt, azonban a komplexebb feladatok során, amikor az adott információt frissíteni, irányítani kellett már rosszabbul teljesítettek. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy ezek emberek túlterheltek, amely hátráltatja őket összetettebb feladatok megfelelő elvégzésében.

"A munkafüggőségben hangsúlyos szerepe lehet a multitaskingnak, ami összefüggésbe hozható a korlátozott munkamemória-kapacitással. Ez állhat annak hátterében, hogy bár a függőségben érintettek több időt töltenek munkával, mint kollégáik, mégsem mutatnak jobb teljesítményt."

- írják.

Ezen kívül az eredményekből kiderült, hogy a munkafüggők rosszabb gátló kontrollal rendelkeznek. Vagyis nehezebben tudják elnyomni nem odaillő gondolataikat és impulzusaikat, ezért gyakran hevesen reagálnak. Ráadásul a gátló kontroll a szervezésben, tervezésben is fontos szerepet játszik, így annak romlása a munkamániások életminőségére és teljesítményére is kihathat. Arról nem is beszélve, hogy a függők az impulzivitásuk miatt túl sok feladatot vállalnak el, mert nem gondolják végig, mekkora a kapacitásuk. A megnövekedett munkamennyiség pedig munkafüggő viselkedést eredményez.

Egyelőre nem tudni, hogy ezek a kognitív eltérések kockázati tényezőt jelentenek a munkafüggőség kialakulásában, vagy éppen a függőség lefolyása alatt kezdenek romlani a memória- és gátlófunkciók. Ehhez még további vizsgálatokra lesz szükség, de már a mostani eredmények is segíthetik a szakembereket a munkafüggőség diagnosztizálásában és a terápiában.