Az MI elterjedésével egyre fontosabb lesz a kritikai érzék és a dolgozók készségfejlesztése.
A munkanélküliség áprilisban 3,9 százalékos volt, továbbra is munkaerőhiányos a magyar gazdaság, így a hiányzó munkaerőt a magyarországi cégeknek Európai Unión kívüli országokból kell bepótolnia – ez is elhangzott a Business Fest üzleti fesztiválon. Ahol a külföldről érkező munkavállalók mellett a digitalizáció is kiemelt téma volt, melyet a pandémia tovább gyorsított. A munkakeresők többsége ma már szinte kizárólag online tájékozódik, ezt a a HR-esek és toborzók is igyekeznek követni. A Zyntern állásportál a rendezvényen közzétett kutatása alapján a Z generációs fiatalok 47,2 százaléka tervez az elkövetkezendő öt éven belül külföldön munkát vállalni.
A digitalizáció viszont megváltoztatja a munkaköröket is, a ChatGPT és a hasonló generatív mesterséges intelligencia (MI) megoldások már most számos szellemi foglalkozás mindennapi részéve váltak, hangzott el. A téma kapcsán rendezett kerekasztal-beszélgetésen Szombathelyi Sebestyén, a WHC Csoport IT vezetője arról beszélt: a vészjósló prognózisok ellenére attól, hogy az MI százezrek munkáját vegye el, még igencsak távol állunk.
Amennyiben képesek vagyunk nem fenyegető gépként, hanem egy hatékonyságnövelő eszközként tekinteni az MI-re, akkor korlátlan számú pozitív lehetőség nyílik meg előttünk – mondta.
Fontos azonban, hogy az új típusú technológiák használatához átalakuló és új készségekre is szükségünk van, tette hozzá. Az MI esetében ilyen például a fejlett kritikai érzék. Ha az ember nyitott az újdonságokra, aktívan fejleszti képességeit, és mer kísérletezni az MI-vel, akkor az nem lesz képes elvenni a munkáját – összegzett a csoportvezető.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
