A ChatGPT már a mindennapi munka részévé vált, de még nem veszi el az MI az állásunkat

Az MI elterjedésével egyre fontosabb lesz a kritikai érzék és a dolgozók készségfejlesztése.

  • Tarnay Kristóf

A munkanélküliség áprilisban 3,9 százalékos volt, továbbra is munkaerőhiányos a magyar gazdaság, így a hiányzó munkaerőt a magyarországi cégeknek Európai Unión kívüli országokból kell bepótolnia – ez is elhangzott a Business Fest üzleti fesztiválon. Ahol a külföldről érkező munkavállalók mellett a digitalizáció is kiemelt téma volt, melyet a pandémia tovább gyorsított. A munkakeresők többsége ma már szinte kizárólag online tájékozódik, ezt a a HR-esek és toborzók is igyekeznek követni. A Zyntern állásportál a rendezvényen közzétett kutatása alapján a Z generációs fiatalok 47,2 százaléka tervez az elkövetkezendő öt éven belül külföldön munkát vállalni.

A digitalizáció viszont megváltoztatja a munkaköröket is, a ChatGPT és a hasonló generatív mesterséges intelligencia (MI) megoldások már most számos szellemi foglalkozás mindennapi részéve váltak, hangzott el. A téma kapcsán rendezett kerekasztal-beszélgetésen Szombathelyi Sebestyén, a WHC Csoport IT vezetője arról beszélt: a vészjósló prognózisok ellenére attól, hogy az MI százezrek munkáját vegye el, még igencsak távol állunk.

Amennyiben képesek vagyunk nem fenyegető gépként, hanem egy hatékonyságnövelő eszközként tekinteni az MI-re, akkor korlátlan számú pozitív lehetőség nyílik meg előttünk – mondta.

Fontos azonban, hogy az új típusú technológiák használatához átalakuló és új készségekre is szükségünk van, tette hozzá. Az MI esetében ilyen például a fejlett kritikai érzék. Ha az ember nyitott az újdonságokra, aktívan fejleszti képességeit, és mer kísérletezni az MI-vel, akkor az nem lesz képes elvenni a munkáját – összegzett a csoportvezető.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.