Az MI elterjedésével egyre fontosabb lesz a kritikai érzék és a dolgozók készségfejlesztése.
A munkanélküliség áprilisban 3,9 százalékos volt, továbbra is munkaerőhiányos a magyar gazdaság, így a hiányzó munkaerőt a magyarországi cégeknek Európai Unión kívüli országokból kell bepótolnia – ez is elhangzott a Business Fest üzleti fesztiválon. Ahol a külföldről érkező munkavállalók mellett a digitalizáció is kiemelt téma volt, melyet a pandémia tovább gyorsított. A munkakeresők többsége ma már szinte kizárólag online tájékozódik, ezt a a HR-esek és toborzók is igyekeznek követni. A Zyntern állásportál a rendezvényen közzétett kutatása alapján a Z generációs fiatalok 47,2 százaléka tervez az elkövetkezendő öt éven belül külföldön munkát vállalni.
A digitalizáció viszont megváltoztatja a munkaköröket is, a ChatGPT és a hasonló generatív mesterséges intelligencia (MI) megoldások már most számos szellemi foglalkozás mindennapi részéve váltak, hangzott el. A téma kapcsán rendezett kerekasztal-beszélgetésen Szombathelyi Sebestyén, a WHC Csoport IT vezetője arról beszélt: a vészjósló prognózisok ellenére attól, hogy az MI százezrek munkáját vegye el, még igencsak távol állunk.
Amennyiben képesek vagyunk nem fenyegető gépként, hanem egy hatékonyságnövelő eszközként tekinteni az MI-re, akkor korlátlan számú pozitív lehetőség nyílik meg előttünk – mondta.
Fontos azonban, hogy az új típusú technológiák használatához átalakuló és új készségekre is szükségünk van, tette hozzá. Az MI esetében ilyen például a fejlett kritikai érzék. Ha az ember nyitott az újdonságokra, aktívan fejleszti képességeit, és mer kísérletezni az MI-vel, akkor az nem lesz képes elvenni a munkáját – összegzett a csoportvezető.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
